A különadó az elmúlt években több ágazat, köztük az olajipar, a vegyipar és az építőanyag-gyártás szereplőit is érzékenyen érintette.
Akár már idén megszülethet az Európai Bíróság újabb ítélete a magyar devizahitelezés ügyében. A luxembourgi testület ezúttal a folyamat eddig nemigen vizsgált, ám lényeges eleméről, a közjegyzők közreműködéséről foglalhat állást - írja a Magyar Nemzet.
Az Erste-ügyként emlegetett per részleteiről Lehóczki Balázs, az uniós bíróság sajtóosztályának munkatársa árult el kérdésünkre részleteket. Tájékoztatása szerint egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. A végrehajtás megindításáért ugyanis - az irat miatt - a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének. A hitelfelvevő azonban úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek - az uniós szabályok miatt - kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.
Az európai előírások kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan. Ezek alapján az Erste-ügyben az Európai Bíróság tulajdonképpen arról dönt majd, hogy - a közösségi rendelkezések szerint - elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése.
-
Vásárlás közben is tehetsz egy jó ügyért – ma kezdődik az Adni Öröm! tanszergyűjtő akció (x)
Az iskolakezdés sokunk számára az új füzetek illatát és a frissen megtöltött tolltartót idézi fel. Vannak azonban családok, ahol ez az időszak inkább a számolgatásról és a lemondásokról szól.







