Közel négy Megyeri híd árát buktuk tavaly a felszámolásokon

Belegondolni is iszonyat, milyen veszteségeket szenvedhetnek el a vállalkozások idén, ha a tavalyi, még szinte válságmentes évben felszámolt 33 812 cégből 5 298 közel 220 milliárdos kárt volt képes okozni üzleti partnereinek - mondta Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. A követeléskezelői tapasztalat szerint minél nagyobb a vállalkozás felé a követelésállomány, a sikeres beszedésére annál kisebb az esély. Tízmilliós tartozás felett a tulajdonosok sokkal erősebb késztetést éreznek a cégvagyon eltűntetésére, mint az adósság rendezésére. A tavalyi adatok szerint a kísértésbe ejtő 10 millió feletti követelések az összes tartozás 96,6 százalékát teszik ki, míg a legeredményesebben kezelhető 5 millió alattiak csupán az 1,6 százalékát. Jelenleg a követeléskezelő szakma komoly erőfeszítések árán a kinnlevőségek 1 százalékát, nagyrészt a kisebb tartozásokat tudja sikeresen felkutatni és beszedni.

A mostani helyzeten a jogalkotókon kívül a hitelezők is jelentősen javíthatnak. Ahogy a bankok minősítik a hozzájuk hitelért folyamodókat, úgy az üzleti életben is mindennapos gyakorlattá szükséges tenni a partnerek monitorozását. Teljesen érthetetlen, hogy azok a vállalati vezetők és tulajdonosok, akik a magánéletükben valószínűleg senkinek sem adnak ismeretlenül, csak úgy "majd hozom"-ra kölcsönt, a munkájuk során miért döntenek felelőtlenebbül. Általában a kockázatvállalás szükségszerűségével magyarázzák, de ami ma Magyarországon beszállítói körben történik, az arra nem is hasonlít, az szimpla őrültség - fogalmaz a szakértő. Kockázatot csak a veszély mérlegelése, a várható veszteségek lehetséges minimalizálása után érdemes vállalni. A vevővel kapcsolatos veszélyeket a cégadatokból és főleg azok változásaiból lehet a legbiztosabban kiolvasni. Az avatott szemnek elég egy ártatlannak tűnő székhelyváltoztatás ahhoz, hogy tovább vizsgálódjon és feltárja a tranzakció valódi kockázatát és meghatározza vállalásának ésszerű mértékét.