Döntés született a gigantikus vesztegetési ügyben: 260 milliárd a bírság!

Mint ismeretes, 2001-2007 között a német cég több mint 1,36 milliárd dollárt (265 milliárd forint) fordított világszerte kormányok, vállalatok megvesztegetésére, egy-egy óriásprojekt elnyerése érdekében Latin-Amerikától egészen a Közel-Keletig.

A pénzt osztrák, illetve svájci folyószámlákon keresztül, különféle fantomcégek közbeiktatásával juttatták célba, vagyis off-shore cégek mögé bújt állami, önkormányzati, közigazgatási vezetőkhöz. Az érintett országok, illetve kormányok közé tartozik például Irak, ahol az olajat élelmiszerét nevű ENSZ program futása alatt történtek vesztegetések, Venezuelában távolsági vasúthálózat kiépítéséért, Bangladesben mobil hálózat felállításáért, Argentínában egy egymilliárd dolláros személyazonosító kártya-projektért cserébe folytak a kenőpénzek.

A most kiszabott birságra valószínűleg azért bólintott rá az óriáscég, mert ennél jóval nagyobb összegre számítottak, hiszen a 90-es évektől napjainkig több mint a dupláját fordították hűtlen kezelésre, sikkasztásra, lefizetésre.

2007-ben a müncheni bíróság már elmarasztalta ugyan a céget, akkor azonban csak 287 millió dollárt (55 milliárd forint) kellett fizetniük

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottságának (SEC) vezetője szerint az ügy precedens értékű volt a korrupció földrajzi és anyagi nagyságrendje miatt is.

Az 1,33 milliárd dolláros, anyavállalatra kivetett bírságon kívül az argentin, a bangladesi és a venezuelai leányvállalatok is egyenként 500 ezer dollárt fizetnek USA és Németország számára.