Iparágak a vihar sodrásában? A közép-európai TOP 500-as lista iparági kilátásai

Energia és Energiahordozók

Gion Gábor, a Deloitte Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezető partnere, az Energia és energiahordozók szektor vezetője elmondta: A múlt évhez hasonlóan idén is az energia-, és energiahordozók szektor cégei uralják a TOP500 lista felső régióit. A legnagyobb ötből például négyen, a legnagyobb 50 cégből pedig 27-en képviselik ezt a szektort - teljesen mindegy tehát, hogy a rangsor mekkora szeletét vesszük alapul, a dominancia egyértelmű.

A Deloitte szakértője hozzátette: Ez a meggyőző szereplés egyebek mellett olyan külső okokra is visszavezethető, mint az elmúlt év során időszakosan ugyan, de bőven 100 dollár fölé kúszó, és ezzel a legtöbb elemző várakozását felülmúló hordónkénti olajár. A külső tényezők közül nem szabad kifelejteni a máig állami tulajdonban maradt energia-mammutok lelassult privatizációját sem, amit kétségtelenül hátráltatott a régióban terjedő "gazdasági patriotizmus". A hitelpiaci válság terjedése a bankszektorhoz képest kevésbé érintette ugyan az iparágat, a régió minden energiaipari vállalatának számolnia kell ugyanakkor az állami tulajdonú energiaóriásai révén jelentős befolyással bíró, egyre magabiztosabb Oroszország közelségével.

Gion Gábor elmondta: Meg kell említeni a jól előkészített vállalategyesüléseket és felvásárlásokat, amelyekre több példát is láthattuk a régióban, például a CEZ esetében. A hagyományos M&A aktivitás egyértelműen hozzájárul a vállalati növekedéshez, ennek e speciális iparágban ugyanakkor számos feltétele van. Ilyen például az intenzív termékfejlesztés, illetve a biztonságos nyersanyagforrások megléte is, amelyek révén csökkenthető a vállalatok kiszolgáltatottsága.

Pénzintézeti szektor

Fülöp András, a Deloitte Pénzintézeti Szektorának vezetője, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának partnere elmondta: A legnagyobb közép-európai bankok eredményeit elnézve a szektor számára a 2007-es esztendő újabb rekord-évet jelentett. Mind a 25 nagy bank tovább növelte mérlegfőösszegét, a profitok pedig tovább nőttek. A 2006-os összehasonlításhoz képest is csupán néhány változás tapasztalható a táblázatban, mégis, a bankmenedzserek már az év eleje óta vélhetően inkább stratégiai felülvizsgálatról, a prioritások újragondolásáról, a főpiacok megtartásáról értekeztek ahelyett, hogy a múlt eredményeit ünnepeljék. Azok ugyanis szinte semmit sem árulnak el arról, ami következik, igaz, az új jelszó nem is olyan ismeretlen: "cash is king ".

Miközben ugyanis a régió egyik bankja sem volt közvetlenül kitéve az USA subprime-piacának, kétségtelen, hogy a szektorra jellemző irányváltás a hitelpiaci válság egyenes következménye.

Fülöp András elmondta: A válság hatásainak már ma is legalább három dimenzióját látjuk. Az első és legközvetlenebb hatás annak a szinte végtelen és olcsó finanszírozásnak a hirtelen eltűnése, amely az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bővülését táplálta a régióban. A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett, illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentősen megnehezedik - ezzel párhuzamosan pedig megnövekedtek a hitelkockázatok is.

A harmadik hatás ugyanakkor már kevésbé hirtelenül, középtávon viszont a legnagyobb mértékben fog hatni a régió bankjaira. A régió legtöbb bankja ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van - és ezeknek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Ők azok, akik most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat. A nagy bankcsoportok egy része, amelyet közvetlenül is megviselt a válság, az "újragondolás" során dönthet úgy, hogy akár teljesen kivonul a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következő években - tette hozzá Fülöp András.

A Deloitte szakértője elmondta: Ezek a jelenségek a bankszektor konszolidációjának felgyorsulásához járulnak hozzá. Az idei évi eredményeket már biztosan befolyásolni fogja a növekedés lendületének lassulása, és az egyre nehezebben fenntartható nyereséghányad is. A bankok mérlegfőösszege alapján felállított TOP 20 lista összetétele alig változott tavalyhoz képest, továbbra is a lengyel bankok képviselik a legnagyobb súlyt, és bár hétről hatra csökkent a számuk, ez csupán technikai változás, valójában a Pekao és a BPH összeolvadásának eredménye. A top 20-ban négy-négy magyar és cseh bank foglal helyet, ami a két piac viszonylagos - régiós szinten mért - nagy méretéből adódik.

A szakértő kiemelte: A Deloitte a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvő likviditást eredményezheti. A szektor szereplőinek számolnia kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel, megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben egyre nagyobb lesz a nyomás a működés költségein is, amelyeket a hatékonyság érdekében fontos csökkenteni. Mindez természetesen azt is eredményezi, hogy a profitok a bankszektorban lassabban növekednek, sőt több esetben akár ideiglenesen csökkenhetnek is következő időszakban. Megfigyelhető, hogy a bankok jelenleg jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövidtávú nyereségességre, inkább a stabilitás és kockázatok minimalizálása van terítéken.

Fülöp András elmondta: A biztosítási szektor ezzel szemben igen stabilan teljesít, a piacon a pénzügyi termékek egyre szélesebb skálája jelenik meg, ami ígéretes növekedési kilátásokat vetít előre.

Technológia, Média és Telekommunikáció

Bodor Kornél, a TMT iparági csoport vezetője, a Dinamikusan fejlődő helyi vállalatok program vezetője, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója elmondta: A Technológia, Média és Telekommunikáció szektor az egyik leggyorsabban változó iparág a vizsgált területek között, amelyre kiélezett piaci verseny, gyors technológiai fejlődés és egyre rövidülő termék-életciklusok jellemzőek.

Bodor Kornél kiemelte: A TMT-cégek iparági rangsorában kevés a változás a múlt évhez képest, aminek oka részben a cégek tulajdonosi struktúrájában, részben az általános piaci tendenciákban keresendő. A szektor nagy múltú telekommunikációs vállalatai az elmúlt évben mérsékelt, egymással közel azonos növekedést produkáltak, és ezzel szinte bebetonozták magukat az ötszázas lista felső régióiba. A közép-európai régió északi részében a nyugat-európaival szinte azonos ütemű fejlődés jellemző, és ez igaz a telekom-bevételek lassú növekedésére is.

A Deloitte szakértője elmondta: A régiós Top 500 listára kevés helyi, nem állami tulajdonú vállalat tudott felkerülni, és ezek is kizárólag a média és technológia szektorokból érkeztek. Igaz, ugyanezek a cégek ott vannak a TMT iparág leggyorsabban növekvő szereplői között, és általában a régió valamelyik tőzsdéjén is jegyzik őket. A cégek nagyon dinamikus üzleti környezetben működnek, miután a régióban a hirdetési és IT-költések is jóval a GDP-növekedés dimenziói felett járnak. Ezek, a TOP 500 listán is sikeres cégek aktív terjeszkedési stratégiával működnek tehát, mert a részvényesek növekedési elvárásai szinte belekényszerítik őket az újabb akvizíciós célpontok felkutatásába. Ezt a gyorsuló ütemű terjeszkedést pedig részben épp a tőkepiacokon keresztül finanszírozzák.

Bodor Kornél kiemelte: A régió egyik legnyilvánvalóbb sikertörténeteinek egyike az, hogy a multinacionális vállalatok egyes termelési egységeinek áthelyezése révén Közép-Európában az utóbbi években egy valóban világszínvonalú technológiai termelő-szektor megjelenésének lehettünk tanúi.

Hozzátette: A Deloitte tapasztalatai szerint ezeknek a dinamikus, ma még közepes méretű vállalatoknak komoly esélyeik vannak arra, hogy agresszív terjeszkedési stratégiával már néhány éven belül betörjenek az iparági rangsor felső harmadába.