Elkészült Szentes városközpontjának rehabilitációja

Az átadásra a mai napon a Református Nagytemplom hálaadó istentisztelete keretében került sor. Az istentiszteleten igét hirdetett Dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, videóüzenetben köszöntette az egybegyűlteket. Köszöntőt mondott még Döme Gyula, a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség főgondnoka, Szirbik Imre, Szentes Város polgármestere, országgyűlési képviselő, Gilicze András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese, a Váti kht képviseletében Szűts László, a Szegedi Területi Iroda irodavezetője. Kovách Péter, a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora, projektmenedzser be számolt az építkezés történetéről.

A projekt mindhárom elemének megvalósítása során az Önkormányzat és az Egyházközség szorosan együttműködött egymással. Példaértékű az az összefogás, amellyel együtt tudtak dolgozni a városért.

A Református Nagytemplom

A Kossuth téren áll a város legjelentősebb műemléképülete, a Református Nagytemplom, amely 1808 és 1826 között épült. A templom 52 méteres hosszúságával és 22 méteres szélességével az Alföld leghosszabb hajójú, Magyarország egyik legnagyobb református temploma. Az utóbbi évtizedekben a templom épületének állapota erősen megromlott. A felújítás során az épület tetőszerkezete acélgerendák beépítésével statikailag megerősítésre került. A falak nedvesedése ellen a homlokzaton és a belső falakon egyaránt 3 méteres magasságig lélegzővakolat került felhordásra. A padok több mint fele elektromosan fűthetővé vált. Kialakításra került egy 40 személy befogadására alkalmas sötétített üvegű kisgyermekes tartózkodó és pelenkázó, ahol a gyerekek mozoghatnak, szaladgálhatnak, játszhatnak. A szülők hangszórókon keresztül hallhatják az igehirdetést. Elkészült a templom szigetelése, aljzatbetonozása, a járófelületet jura mészkőlapok díszítik. A két karzatfeljáró alatt egy-egy mosdó került kialakításra, új a hangosítás, a két projektor lehetővé teszi képek, szövegek kivetítését.

A Szentesi Református Idősek Otthona

Az építkezés során az eredeti épületnek csak a főfalai maradtak meg, a födém és a tető lebontásra került. A korábbi nyitott, boltíves veranda átalakításával jött létre a jelenlegi épület földszinti közlekedő folyosója. Új vasbeton födém és tető készült, ahol az Otthon emeleti része került kialakításra. Az udvarra benyúló épületszárny kiszélesítésével és magasításával jött létre a földszinten a betegellátó részleg, az emeleten pedig az Imaterem. Az épület külső homlokzati képe bár megegyezik az eredetivel, de a vakolat és a díszítések természetesen újak, akárcsak az összes nyílászáró. A korábbi Kossuth térre néző bolthelyiségekből került kialakításra az Otthon negyven személyes ebédlője és a tálaló konyha. A két ingatlan egyesítésével létrejött udvaron kiépített parkban pihenésre alkalmas pergolák, padok kaptak helyet a szökőkút mellett. A tervezők arra törekedtek, hogy az épületben egy korszerű, az idős emberek minden igényét kiszolgáló, magas színvonalú ellátást biztosító Otthon jöjjön létre. A Szentesi Református Idősek Otthona 50 idős ember számára nyújt ellátást. Az intézménynek korszerűen felszerelt orvosi rendelője és rehabilitációs szobája van. Terveik szerint az otthon több mint 30 embernek biztosít munkalehetőséget.

A Kiss Bálint utca felújítása

A Kiss Bálint szentesi református lelkipásztorról elnevezett utca szervesen illeszkedik Szentes város főteréhez. Az utcában található az 1836-ban épült lelkészlak (parókia), a korábban Református Kör, ma református imaház épülete, a református bérház, ma Szentesi Református Idősek Otthona és a korábbi kántori és tanítói szolgálati lakások. Az épületek - kettő kivételével - megmaradtak eredeti formájukban. Ez adta az ötletet, hogy az utca felújításával, pontosabban visszaalakításával megőrizhetővé válhat egy 19. századvégi szentesi utca képe az utókor számára. A felújítást megelőzően az útburkolat alatti vezetékek cseréje megtörtént, ezután került sor a bazaltkocka burkolat és a járdákon a téglaburkolat lerakására. A korábban, villanyoszlopokon lévő vezetékek a föld alá kerültek. Helyükre az utcaképbe illő kandelábereket helyeztek el.