Korrupció Magyarországon - A hazai vállalatvezetők nem akarnak szembenézni a problémával?

A válaszadók 61 százaléka szerint az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben és majd ugyanennyien ismerik el, hogy kértek tőle vesztegetési összeget egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához. Ám ezzel párhuzamosan a vezetők több, mint kétharmada véli úgy, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, valamint a válaszadók mintegy fele érzékeli úgy, hogy a korrupciót feltáró vizsgálatok száma növekszik. A fentiek miatt egy lehetséges vizsgálat üzletmenetre gyakorolt negatív következményeként leginkább a bírságokat és büntetéseket (45%), valamint a piacról való kizárást (44%) jelölték meg.

A hazai helyzet

A nagyvállalatok körében készített felmérés hazai válaszai tanulságos eredményeket hoztak. Míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, Magyarországon (és más kelet-európai országokban is) ettől jelentősen elmaradva csupán a megkérdezettek alig több, mint felére volt jellemző. Ez azt mutatja, hogy itthon határozottabb fellépés lenne szükséges a korrupció ellenes törvények hatósági betartására. Valószínű, a negatív tapasztalatoknak köszönhetően a megkérdezettek csupán 36 százaléka gondolja a vállalatra kiszabott bírságot, büntetést az üzleti tevékenység leglényegesebb negatív hatásának. Sokkal inkább tartanak ilyen esetben a piacról való kizárástól (60%).

Talán a hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat hatására, talán azért mert a hazai vállalatvezetők alulbecsülik a probléma nagyságát, vagy nem kívánnak azzal szembenézni, a hazai válaszadók derűlátóbbak a nemzetközi eredményeknél. A megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük gyakorlatában. Ennek ellenére minden hatodik válaszadó gondolja úgy, hogy vesztett el üzleti lehetőséget versenytársuk korrupt viselkedése miatt.

"Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország immár jó úton halad az ENSZ Korrupció elleni egyezményének való megfelelésben, amely irányelveiben külön fejezetben taglalja az üzleti életben fellelhető korrupció megelőzésének szükséges intézkedéseit. Ennek ellenére, a vállalati cél - kellő hatósági elrettentés hiányában - számos esetben felülírja a jogszabálynak való megfelelés kötelezettségét" - mondja Pados Márton, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere. "Így jelenleg a nagyvállalati korrupció megelőzése legalább annyira függ a felsővezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől."

A megoldáshoz vezető út

Nemzetközi és hazai válaszok alapján is elmondható, hogy a korrupció megelőzésében nagy szerepet játszik az eredményes belső ellenőrzés. Ám a fejlődéshez és a vesztegetések hatékonyabb felismeréséhez a belső ellenőrök szakmai továbbképzésére van szükség. Jelenleg Magyarországon csak 14% szerint elegendő a belső auditorok szaktudása az esetek felderítésében, így csupán az ellenőrzések fele jár sikerrel.
E mellett a magyar vállalatok a tréningeket (50%), a jogszabályi megfelelősségre fókuszáló belső auditokat (54%), valamint az ügynökök és közvetítők jogi átvilágításait (46%) tartják a megelőzés legsikeresebb vállalati eszközeinek. A nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar vezetők kevésbé hisznek az etikai forródrót rendszerében, amelyek alapján globális szinten a visszaélési esetek 40 százalékára derül fény.

"A belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán. Ott azonban, ahol a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb. A nagyvállalati korrupció visszaszorításához az egymással versengők között megbújó "fogolydilemma" kérdésén kell túljutni. Azon vállalatok ugyanis, amelyek ellen nemzetközi, vagy hazai hatósági, illetve felügyeleti vizsgálat nem folyt, vagy amelyek szervezeti kultúrájában nincs meg a teljes korrupció ellenes szemlélet, úgy gondolkodnak: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor csinálja helyettem a versenytárs. Ennek a problémának a legyőzéséhez - politikai akarat mellett - az üzleti szereplők összefogására van szükség" - összegzi Pados Márton.