Mi történne, ha lenne eurónk?

NÁT-HA: lesz-e nálunk euro?

Ha elválik, mikor lesz nálunk is a hivatalos fizetőeszköz az euro, akkor a bevezetés együtemű lesz, így nem térünk el azon újonnan csatlakozott tagállamoktól, akiknél már megtörtént az átállás. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg vezetik majd be a készpénzt és a számlapénzt, s nem lesz átmeneti időszak. A bevezetés napja mindenképpen január elseje lesz, ez így a legcélszerűbb a NÁT és a NEKB szerint, ugyanis a pénzügyi év is ekkor kezdődik, ráadásul az ünnepek után a készpénzforgalom tradícionálisan alacsony, ez pedig megkönnyíti a pénzcserét.

Miért jó az euro a vállalkozásoknak?

A NÁT szerint a vállalkozások számára jár a legnagyobb előnnyel a közös pénznem, hiszen így megszabadulhatnak az eddig jelentkező, esetekben komoly mértékű tranzakciós költségektől, illetve az forint euróval szembeni mozgásából adódó árfolyamkockázattól, melyet a kis- és középvállalkozások körében jellemzően semmilyen tudatosan alkalmazott pénzügyi eszközzel nem mérsékeltek.

Az átállás természetesen a vállalkozások életébe is beleszól több területen is, így például át kell állítani a szervezetek számviteli, bérszámfejtő rendszerét. Minden informatikai rendszert át kell programozni, hogy a forint-euro konverziót automatikusan kezelni legyen képes.

Kereskedelem és szerződések

Fontos tudnivaló, hogy az átállással kapcsolatosan is a jogfolytonosság elvét kell követni, vagyis nem kell újrakötni azon szerződéseket, amelyekben forintösszegek szerepelnek, hiszen azokon az átállás napját követően ezek alatt a visszavonhatatlanul rögzített árfolyamértékeket kell érteni.

A fix kamattal meghatározott szerződésekben sem változtathat a kamat mértékén a közös pénz bevezetése, ráadásul a változó kamatozásról szóló szerződéseket is úgy érinti a váltás, hogy esetlegesen a referencia kamatláb módosulhat, vagyis például BUBOR helyett EURIBOR-t kell használni.

Mibe kerül ez nekünk?

Az átálláshoz kapcsolódó költségeket a NÁT szerint az egyben legnagyobb haszonélvező szektor, a vállalatok viselik majd. Persze emellett az állam is szerepet vállal ebben, a saját rendszereinek átállásával, a kommunikáció részbeni finanszírozásával, valamint a felkészülés általános koordinációjával kapcsolatosan.