21 °C Budapest

Mit hozhat az Euró a hazai ingatlanpiacon?

Pénzcentrum
2008. június 24. 14:18

Az Euró-zónához való csatlakozás sokak számára egy távoli, ismeretlen esemény, mely számos lehetőséget és veszélyt is rejthet magában. Az átlagember a megfelelő információk hiányában úgy véli, hogy ez az idegen és bonyolult folyamat csak a politikusok és az üzletemberek érdekeit szolgálja, így nem fűz hozzá bő reményeket. Pedig az Euró bevezetése a mindennapi életbe is számos pozitívumot (de természetesen negatívumokat is) hozhat magával.

Az Európai Unió tagjaként világossá vált, hogy a csatlakozás nem okozott komoly változásokat életünkben még négy évvel a csatlakozás után sem. Megmaradtak régi határaink, nem nyílt számunkra több üzleti lehetőség, és ami még ennél is fontosabb: az állampolgárok átlagos életszínvonala is lényegében változatlan maradt. Így volt ez az ingatlanpiacon is: a csatlakozás előtt a "hamarosan EU-tag" imázsnak köszönhetően számos ír és más külföldi befektető érdeklődött Budapest ingatlanjai iránt, ám ez a fellendülési folyamat csak 2006-ig volt érezhető, azóta az ingatlanpiacot ismét a hazai résztvevők dominálják.

A már korábban az Euró-zónához csatlakozó két ország esetében egymással ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetők. Spanyolországban az ingatlanpiac az Euró bevezetését követően nagy mértékben növekedett, köszönhetően az erős GDP-növekedésnek és a más tagállamokból érkező befektetői hullámnak. Görögországban azonban negatív hatás volt érezhető: a Central Home ingatlanpiaci partnerei szerint az Euró bevezetésével a piaci szereplők elsősorban saját üzleti érdekeik érvényesítésére törekedtek, és ahol a kereslet megengedte, igyekeztek az áttérést kihasználni.

Ez helyenként látványos áremelkedéseket produkált. Az állampolgárok vegyes érzésekkel fogadták az új pénznem bevezetését és a piaci bizonytalanságok hatására megváltozott az állampolgárok ingatlanpiaci eladási és vásárlási affinitása. Ezt a negatív hatást csak 2004-re dolgozta fel a piac, s attól az évtől figyelhető meg ismét a kereslet növekedése a görögországi ingatlanpiacon.

Az Euró bevezetésével a magyar szakemberek erős GDP növekedés mellett igazi bankverseny kialakulását várják Magyarországon. Ez az állampolgároknak nyújtott előnyökön túl nagy lendületet adhat az ingatlanpiacnak is. Az Euró-zónához való csatlakozás akkor fog a legpozitívabban hatni a magyar ingatlanpiacon, ha a folyamat következtében a bankok közötti verseny valóban felerősödik, és az árfolyam-kockázatok megszüntetésével több külföldi bank fog versenybe szállni a magyar vásárlók kegyeiért. Ez azt jelentheti, hogy a verseny hatására olcsóbb és jobb feltételek mellett kínált jelzáloghitelhez juthatnak az igénylők.

Ez számokban kifejezve a következőket jelentheti: az ír befektetők a tavalyi évben már 4,5%-os kamat mellett is felvehettek hitelt hazájukban, úgy, hogy a törlesztés futamideje alatt csak a kamatot kellett fizetniük, míg a törlesztő részt csak a futamidő lejártakor. Ez minden hónapban alacsony törlesztést jelent, mely jelentősen megkönnyíti a hitelfelvételt, és ezáltal felerősíti a befektetési hajlandóságot és az ingatlanpiaci folyamatokat. Ez a kedvező hatás várható hazánkban is, feltéve, hogy a remélt változások bekövetkeznek az Euró bevezetését követően.

Mire számíthat Magyarország?

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az Euró-zónához való csatlakozás számos követelmény elé állítja hazánkat:

• az infláció legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a három legalacsonyabb rátával rendelkező tagállam átlagánál;
• a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékponttal többel a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamét; • az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át;
• az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a.

Az Euró bevezetésének - mint ahogyan a külföldi példákon láttuk - pozitív és negatív hatással is lehet hazánk gazdaságára, azon belül az ingatlanpiacra is. A lehetőségek kiaknázása azonban csak rajtunk múlik: megfelelő gazdasági teljesítménnyel és szemléletmóddal jelentős eredményeket érhetünk el gazdaságunk fejlődése, s így átlagos életszínvonalunk növekedése tekintetében is. Az Euró bevezetése a következő néhány évtized jelentős sikere lehet az ország életében, erre azonban még jó pár évet várnunk kell...

"Általánosságban elmondható, hogy az Eurót már korábban bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik az egységes pénznem bevezetését. - mondta el Ben Ezra Yizhaq, a Central Home cégvezetője, majd folytatta: "A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén a közös pénz nagyban elősegíti az EU belső piacának fejlődését, hiszen a különböző pénznemek eltűnésével az Euró adja a tőkepiacok integrációjának alapját, s hatékonyan mérsékli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást. Emellett természetesen nagyobb gazdasági stabilitást is jelent a tagországok számára."

NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?