15 millió fát mentene meg az e-számlázás

Egy papírszámla kiállítása, borítékolása, postázása, majd a címzettnél történő kezelése mindent összevéve harminc euróba is belekerülhet - számítja Bo Harald, az uniós tanácsadó testület vezetője, aki "civilben" a Tieto-Enator nevű informatikai szolgáltató cég elnökeként dolgozik. Ebből adódik az óriási megtakarítási potenciál, amelynek elérését azonban számos jogi és technikai tényező gátolja. Ilyen például az egységes elektronikus számlaformátum hiánya, amely arra kényszeríti a cégeket, hogy az átküldött számlákat saját rendszerükbe konvertálják; ez sok vállalkozást visszariaszt attól, hogy nyisson ebbe az irányba. Egyes pénzintézetek - például a Deutsche Bank - vállalják, hogy a hozzájuk érkező elektronikus számlákat ügyfeleik részére használható formátumra alakítják át, de igazi megoldást csak az egységes uniós formátum bevezetése hozna. Éppen ez az EEI Steering Committee legfontosabb feladata -írja a Világgazdaság.

Az e-számlázás eddig csak az észak-európai országokban terjedt el jelentősebb arányban - derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung összeállításából. Svédországban és Norvégiában a vállalatok által ügyfeleiknek kiállított számlák harminc százaléka elektronikus, Finnországban pedig már minden második vállalkozás él ezzel a költségkímélő és környezetbarát lehetőséggel. Németországban és a többi uniós államban is nő az érdeklődés, de az áttörés még messze van. Sokat segíthet ebben, ha az államigazgatás jó példával jár elöl. Dániában például már megvalósult a közszféra teljes átállítása az e-számlázásra, ez az Európai Bizottság jelentése szerint éves szinten 100-134 millió euró megtakarítást eredményezett. Svédországban és Olaszországban ez év júniusában lép életbe az az előírás, amely szerint az állami szervek kizárólag elektronikus számlákat fogadhatnak el.

Az EKB szerint a nemrég startolt egységes eurófizetési övezet (Single Euro Payments Area - SEPA) megtakarítási potenciáljának kiaknázásához is szükség van az elektronikus számlázásra. A SEPA révén évente 28 milliárd eurós megtakarításra számítanak uniós szakértők