Ügyvédek: verseny nélküli nyertesek

Felkavarta az állóvizet a Fővárosi Ítélőtábla, amikor néhány napja, másodfokon, az elsőfokú ítélettel ellenkező döntést hozott abban az ügyben, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdeményezett egy összesen 70 millió forintos ügyvédi megbízási szerződés kapcsán, amit a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött a Fővárosi Önkormányzat a Patay Ügyvédi Irodával. Első fokon a Fővárosi Bíróság helybenhagyta a közbeszerzési döntőbizottság határozatát, és ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezte az önkormányzatot, amiért a nyilvánosság teljes kizárásával kötötte meg a szerződést, azt nem tette közzé, és nem kért be több ajánlatot, azaz nem adta meg másoknak a verseny jogát. Az ügyvédi iroda azzal védekezett, jogszerűen jártak el a pályáztatás nélküli, közvetlen szerződéskötéssel, miután a közbeszerzési törvény a szerződésük tárgyát képező jogi szolgáltatások esetében nem rendeli el kötelezően a nyilvános versenyeztetést. A Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten egyetértett a magyarázattal, és ahogyan arról jogászi körökben beszélnek, elvi, ám precedensértékű döntésével továbbra is biztosítja a szabad ügyvédválasztás jogát.

Bár a verseny szempontjából nagyon rossz az üzenet, tény: a közbeszerzési törvény a kizárólag ügyvédek által ellátható tevékenységekre nem ír elő közbeszerzési kötelezettséget. A GVH gyakorlata ettől eltérő szellemiségű: az ügyvédek is szolgáltatók, és mint ilyenek, rájuk is vonatkoznak a versenyszabályok. A közbeszerzési törvény nem azt mondja ki, hogy a legolcsóbb ajánlatot kell választani, hanem az összességében legkedvezőbbet.
A GVH határozottan kitart évek óta hangoztatott álláspontja mellett, amely az ügyvédi tevékenységet is piaci szolgáltatásnak tekinti, s amennyiben a közbeszerzési törvény ezt másképpen kezeli, akkor a kivételt meg kellene szüntetni.

A lapnak nyilatkozó ügyvédek is úgy vélik, igenis szükség van versenyre, a nyilvános felhívásokra, hogy ne csak egy meghatározott kör jusson állami megrendelésekhez. Ebben azonban az is hátráltatja őket, hogy nem hirdethetik magukat. A probléma a versenyhivatal figyelmét is felkeltette, még 2004-ben indítottak egy eljárást, amiről 2006-ban született döntés. A GVH döntése szerint a Magyar Ügyvédi Kamarának ötmillió forintot kell fizetnie, amiért korlátozza a piacon megjelenést és a hirdetéseket. Az irodavezető szerint nemhogy tiltani, de egyenesen kötelezővé kellene tenni, hogy az ügyvédek nyilvánosságra hozhassák, ki milyen ügykörben vállal munkát, mire specializálódott. Szerinte rengeteg idő megy el azzal, mire a fogyasztók interneten, telefonon, különböző csatornákon megtudják a szükséges információkat. Bánáti János azt mondta, már elkészült az új szabályozás, amely megerősíti annak lehetőségét, hogy az ügyvédek tájékoztatást adjanak magukról, hirdethessenek. Szerinte ez meg fogja könnyíteni az ügyvédválasztást.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium válaszában teljesen rendjén valónak találta az ügyvédek mentesítését a közbeszerzés hatálya alól, mert - mint mondták - a kivétel jogi képviseletre, védelem ellátására büntető- ügyekben, okiratszerkesztésre, jogi tanácsadásra vonatkozik, és a szabad ügyvédválasztás alapelvével van összhangban. Ezek szerint a közbeszerzési tanácsadás tehát nem tartozik a felmentés alá, azonban a gyakorlatban ez esetben sem szoktak versenyeztetni a megbízók.