Tiltott reklámok: 12 piszkos trükk

Meglena Kuneva, az unió fogyasztóvédelmi biztosa szerint a közös piacon nincs helye az olyan kereskedőknek, akik nyomást gyakorolnak az emberekre, megtévesztik, netán zaklatják őket.

Az új irányelv egyrészt definiálja, mit takar a tisztességtelen - ezért tiltott - gyakorlat fogalma. A direktíva két fő csoportra bontja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, ezek a félrevezető, illetve agresszív gyakorlatok. Emellett meghatározza a kiszolgáltatott fogyasztók rendelkezésére álló biztosítékokat is. És végül tartalmazza azt a feketelistát, amely a minden körülmények között tiltott gyakorlatokat sorolja fel.

A legérdekesebb elem tehát a feketelista, amely a több mint 30 tisztességtelen gyakorlat között tartalmazza a "piszkos tizenkettőként" emlegetett praktikákat, melyekről köztudott, hogy kárt okoznak a fogyasztóknak. Ezek a következők:

1. A csalogató reklám arra bíztatja a fogyasztókat, hogy az adott cégtől nagyon alacsony áron vásárolja meg a reklámozott terméket, amelyből egyébként nem rendelkezik ésszerű mennyiségű raktárkészlettel.
2. A hamis ingyenesség gyakorlata alapján a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, szállítatásának elkerülhetetlen költségein felül is.
3. Szintén tiltottnak számít a gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy a reklámozott terméket vegyék meg, vagy szüleiket győzzék meg a vásárlásról.
4. Tiltott a valótlan állítás az adott termékek gyógyító képességéről is.
5. Tilos olyan cikket megjelentetni, amely egy termék reklámozásáról szól, és azért nem fizettek, illetve ezt nem lehet észrevenni.
6. Tiltott a piramiselvre épülő reklámozási rendszer is, amelyben az ellentételezés más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából ered.
7. Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó nyert, annak ellenére, hogy nincs díj, vagy a díj feltétele az, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte.
8. Tilos a fogyasztók jogairól olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága volna.
9. Nem lehet olyan hamis kijelentést tenni, hogy a termék csupán korlátozott ideig áll rendelkezésre, s így megfosszák a fogyasztót a megalapozott döntéshez szükséges megfelelő tájékozódástól.
10. Tilos a fogyasztók számára az eladás utáni szolgáltatások olyan vállalása, melyeket kizárólag más nyelven nyújtanak, anélkül, hogy ezt világosan a fogyasztó tudomására hoznák.
11. Nem lehet azért a termékért azonnali, vagy halasztott fizetést követelni, amelyet leszállítottak, de a fogyasztó nem rendelte meg.
12. És végül tilos olyan hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy, az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.