Hasznot húznak a levegőből: a kicsik is tülekednek...

Azok a vállalatok, amelyek nem érik el a törvényileg meghatározott maximum szintet a károsanyag kibocsátás terén, profitot próbálnak szerezni abból, hogy a saját kibocsátásuk, és a törvényi határ közötti különbséget eladják más vállalatoknak. Ezzel a próbálkozással országos szinten nem nő a kibocsátás mennyisége, de vállalati szinten sok cég jól jár, mert esetleg olcsóbban megúszhatja így a többletkibocsátást, mint a büntetést. Az utóbbi időszakban a környezetbarát cégeknek már nem elég a "hazai piac", megpróbálják külföldi vállalatoknak is értékesíteni a kötelező és a teljesített kibocsátási szint közötti különbséget. Úgy tűnik, hogy erre nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is van kereslet. Július végén Ausztrália és Kanada között jött létre ilyen megállapodás az emisszióról.

Több probléma is van viszont ezzel az új kereskedelmi "termékkel". Ha az illetékes hatóságok túl magas szintet engedélyeznek, akkor nem lesz hatása a környezetvédelem terén. Ha a szint túl alacsony, akkor a különbözet értéke annyira felértékelődik, amelyet a szegényebb országokban nem tudnak megfizetni. Olyan eset is előfordulhat, amikor egy vállalat egy évvel korábban kikéri az engedélyt a helyi hatóságoktól a kibocsátásra, mint arra szüksége lenne. Ez alatt az egy év alatt a kibocsátási jogot eladja más vállalatoknak, nem kis haszonra szert téve. Egyre növekvő számban kezdik alkalmazni az emissziós kereskedelmet a vállalatok, és használják ki annak előnyeit. Nagy Britanniában már 2005 óta alkalmazzák ezt a fajta kereskedelmet, de Lengyelországban még csak most kezdik megismerni.

Létezik azonban néhány tényező, ami miatt óvatosnak kell lenni az emisszióval való kereskedelemmel kapcsolatban. A túl kisméretű cégek esetében annak a költsége, hogy hogyan tudnának profitálni a kapott engedélyből magasabb, mint az a profit, amit el tudnának érni ezzel. A túl nagy vállalatok esetében viszont a profit mértéke a vállalati volumenhez képest annyira kicsit, hogy gyakorlatilag a szakértőknek és vezetőknek nem érné meg foglalkozni vele. De vannak olyan cégek is, ahol az ilyen jellegű kereskedelem túlságosan eltér a vállalat eredeti tevékenységétől, ezért nem foglalkoznak vele.

Egyéb problémát jelent az országok közötti emissziós kereskedelemben az, hogy a jogi illetve politikai háttér különbözik egymástól országonként, így sokszor nem is éri meg vállalni a bonyolult üzletet. Ennek ellenére új kérdéseket vet fel, hogy vajon a leleményes vállalati vezetők, és szakértők milyen "terméket" tudnak még kitalálni, amivel kereskedni lehet, vagyis hasznot lehet belőle húzni...