Romló fizetési morál - lehagy minket a régió!

Mint azt Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója elmondta, egyelőre sajnos a felmérés nem öleli fel a szomszédos országok közül Romániát, Ukrajnát, Horvátországot, illetve Szerbiát, mivel ezekben az országokban nincs saját irodájuk.

Az átlagos fizetési időtartam értéke Európában nem változott számottevően (58,6 nap), Magyarország ebben a tekintetben egyelőre a középmezőnyben tartózkodik, 45,1 napos átlagos fizetési időtartammal, azonban a késedelmes napok száma ebből 16,3 nap, amely nem tekinthető fényes eredménynek Európában.

A fizetési kockázati trendet tekintve Magyarországazon 6 ország között található a 25-ből, ahol a fizetési kockázati trend 2004 és 2007 között romló tendenciát mutat, sőt Kelet-Európában is kizárólag nálunk nőtt a kockázat.

Az index egy másik összetevője, a leírási veszteség alapján hazánk sereghajtónak tekinthető, jelenleg 2,3 százalékkal. Ez igen hangsúlyos tényezőnek tekinthető, mert mint azt az ügyvezető igazgató elmondta, a leírási veszteség 1 százalékos csökkentése átlagosan 20 százalékos profitnövekedéssel járna.

A fizetési kockázati várakozásokat tekintve ugyan a régió pozitív fejlődést lát, azonban Magyarországon a legpesszimistábbak a kilátások, így félő, hogy a régió "elmegy mellettünk". A lejárt követelések szerkezetében is romló tendencia figyelhető meg, A 120 napon túli követelések mindössze 30 százalékát lehet csak behajtani.

Az elmúlt egy év során a megkérdezett vállalatok 64 százaléka ütközött a gyenge fizetési morál miatt likviditási problémákba. Hazánk főbb exportpiacait tekintve Németországban bíztató tendenciát mutat a kockázati index alakulása, míg Olaszországban óriási fizetési határidőkkel kell számolniuk az exportcégeknek, ennek ellenére itt a leírási veszteség még alacsony.

Franciaország ambivalens fejlődést mutat, a követelések hamarabb kerültek kifizetésre, ennek ellenére a leírási veszteségek magasan maradtak. Az Egyesült Királyságban újra emelkedő tendenciát mutatnak a fizetési kockázatok, Csehországban pedig a fizetési kockázatok továbbra is a legmagasabbak közé tartoznak. Lengyelországban azonban a fizetési morál ismét csökkenő tendenciát mutat.

Az exportkereskedelemben jelentkező főbb kockázati faktorokat a külföldi partner felületes ismerete, a helyi szabályozások, jogi- illetve nyelvismeret, valamint a behajtási szakismeretek hiánya képezik. A kockázatot pedig Felfalusi Péter szerint egy automatizált kintlevőség-politika kialakításával, a szerződéskötés előtti gazdasági háttérinformációk megszerzésével, hitelkeret felállításával, a késedelmi kamatok konzekvens érvényesítésével, illetve szakértő partner bevonásával lehet csökkenteni.