Egyéni vállalkozók végnapjai

A gazdaság különféle szegmenseiből rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, a fordulópontot a múlt év szeptembere jelentheti. Akkor lépett ugyanis hatályba az az adópasszus, amely a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést ír elő. A rendelkezés egyúttal megengedi azt is, hogy a minimálbér duplájánál (ez most 131 ezer forint havonta) kisebb öszszeg után fizesse meg a munkáltató, egyéni vállalkozó vagy evázó a tb-, illetve az egyéni egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékokat, amennyiben a tényleges jövedelem ezt a határt nem éri el, ám ebben az esetben adóhatósági ellenőrzést kockáztat az adott munkaadó, illetve vállalkozás. Úgy tűnik, a hatósági fenyegetettség elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a fekete- vagy szürkefoglalkoztatással fertőzött területeken a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelmeket valljanak be. Jó példa erre az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban regisztrált keresetemelkedés.

Erre vélhetően még egy lapáttal rátesz az a január 1-jétől élő előírás is, miszerint a korábbival szemben nem az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a foglalkoztatotti jogviszony létesítését, vagy az abban történő változást.

A fehéredés egy része kétségkívül a szigorúbb munkaügyi fellépés számlájára is írható. Tavaly több mint 42 ezer, az idén pedig már tízezernél is több feketemunkást buktattak le a munkaügyi felügyelők.

Áprilistól - a munka törvénykönyve szigorításával - pedig a fővállalkozóknak is megéri az alvállalkozók körmére nézni, egyéb esetben ők is büntethetők lesznek, ha partnerüknél nem törvényes a foglalkoztatás.