Ajaj! Most akkor tényleg baj van a horvátországi tengervizekkel? Erről minden magyar turistának tudnia kell

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében látható visszaesést Slaven Jozić, a spliti Óceánográfiai és Halászati Intézet munkatársa is módszertani okokra vezeti vissza. Az uniós előírások szerint ugyanis egy-egy fürdőhely csak négy egymást követő szezon mintavételi adatai alapján kaphat végleges minősítést.

Horvátország 2025-ben az Európai Unió tagállamai közül a legtöbb, összesen 113 új helyszínt vont be az ellenőrzési rendszerbe. Mivel ezek az új mérési pontok már szerepelnek az összesített statisztikában, de a kötelező várakozási idő miatt még nem kaphatták meg a kiváló besorolást, az ország átlagmutatója automatikusan romlott.

A kutató becslése szerint, ha kizárólag a már korábban is minősített fürdőhelyeket vennék figyelembe, a horvát vizek 96,7 százaléka továbbra is kiváló értékelést kapna, így az ország megőrizte volna helyét az európai élmezőnyben.

A statisztikai torzítás ellenére a szakértők figyelmeztetnek, hogy a partvidéket érő környezeti terhelést nem szabad figyelmen kívül hagyni. A növekvő turizmus, a sűrűsödő hajóforgalom és a hiányos szennyvízhálózat miatt egyes területeken – különösen a nyári főszezonban és a heves esőzések után – valóban előfordulhat a vízminőség romlása.

Az európai rangsor emellett nem nyújt teljes képet a tengeri környezet általános állapotáról. A besorolás ugyanis kizárólag az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét vizsgálja, vagyis csupán a fekális szennyezettséget és a fürdőzőkre leselkedő közvetlen egészségügyi kockázatokat méri.