Megkóstoltuk Kapu Tibor űrkajáit: na, ezért kulcsfontosságú az űrkutatás az agráriumnak!

A Nemzetközi Űrállomáson kipróbált ételekből kapott mintákat tesztelt a szerkesztőség: csirkeleves és bolognai tészta került az asztalra. Elsőre futurisztikusnak tűntek, hiszen zacskóban érkeztek, és melegvíz hozzáadásával kellett elkészíteni őket, de sokan pozitívan csalódtak.

Az ételek liofilizálással, vagyis fagyasztva szárítással készültek. Ez a technológia eltávolítja a vizet, így az étel pehelykönnyűvé válik, könnyen szállítható és évekig eltartható.

Ez olyan, mint az instant kávé, csak levesben

 - magyarázta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a videóban. Túrázók, hegymászók is gyakran használnak hasonló termékeket, hiszen kis helyet foglalnak, és forró vízzel pillanatok alatt fogyaszthatóvá válnak. 

Ez az eljárás azért jó, mert minden olyan illatanyag, aromaanyag, tápanyag megmarad benne, ami miatt egy ételt szeretni lehet, víz viszont nincsen benne.

A csirkeleves illatra kellemes volt, kinézetre viszont kevésbé.

Nagymamám vasárnapi húslevese elsírná magát tőle

– hangzott el a kóstolás előtt, és valóban, a látvány inkább egy sűrű, kásás főzelékre emlékeztetett. Az íz azonban pozitív meglepetést okozott: sokkal jobb volt, mint amilyennek látszott. Többen kiemelték, hogy a zöldségek markáns ízt adtak, és bár a textúra szokatlan volt, összességében vállalható fogásnak bizonyult.

A bolognai tészta már megosztóbbnak bizonyult. Többen pörköltként azonosították, mások szerint inkább egy kollégista első próbálkozására emlékeztetett.

Az olaszok hadat üzennek a Nemzetközi Űrállomásnak ezek után

 – jegyezte meg Braumnmüller Lajos, utalva arra, hogy az ételnek kevés köze volt az eredeti olasz klasszikushoz. A paradicsom íze alig érződött, a tészta pedig inkább szikkadt darabokra hasonlított, mint frissen főzött fogásra.

Az ételeken túl

De a videóban szó volt arról is, miért ment Kapu Tibor az űrbe. A Marsról és a növénytermesztési kísérletekről Farkas Alexandra, az Agrárszektor szerkesztője beszélt a videóban. Ő így magyarázta, miért kulcsfontosságúak ezek a kutatások:

Nyilvánvaló az, hogy az emberiség szeretne egy idő után eljutni a Holdra, vagy akár a Marsra, és hosszabb távon ott is maradni. Ahhoz viszont elengedhetetlen, hogy ott termeljünk meg élelmiszereket, mivel nem tudunk olyan mennyiségű zacskós élelmiszert elvinni, amennyi kellene erre a hosszú útra.

Majd részletesen kifejtette, milyen kihívásokkal kell szembenézni:

Az űrállomáson teljesen mások a fényviszonyok, sokszor óránként változik a fény és a sötétség. Nagyon kevés talaj áll rendelkezésünkre, és a mikrogravitációs környezetben minden teljesen máshogy működik. Egy csírázási folyamat is máshogy zajlik, másképp nő a levél, más lesz a gyümölcstermelés folyamata. Kapu Tibor is ilyen kísérleteket végzett fent az űrben: ezer magot vitt magával, és az volt a feladata, hogy ezeket kicsíráztassa.

A marsi talajban rengeteg veszélyes anyag van, ezért a tudósok nem is talajnak, hanem regolitnak hívják. Ha oda ültetnénk egy növényt, az nem tudna megfelelően kicsírázni, mert mérgező anyagokat szívna magába. Ezért szükség lesz arra, hogy baktériumokat vigyünk magunkkal, amelyek segítenek majd a termesztésben.

Csirkeleves - Bolognai 3:3

A szerkesztőség végső értékelése szerint az űrkaják egyszerre furcsák és izgalmasak: nem gasztronómiai élményt nyújtanak, hanem bepillantást az űrutazás mindennapjaiba. Bár a leves és a bolognai nem vált senki kedvenccé, a kóstoló élménye megmutatta, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az űrhajósoknak, és hogyan formálhatja át az űrkutatás a földi mindennapokat.