Káosz a reptereken: ez jelenti most a legnagyobb veszélyt a légiközlekedésre

Az Eurocontrol hivatalos adatai szerint 2024-ben minden második európai repülőjárat késve indult el, és az érkezések pontossága sem érte el a 60 százalékot. Ehhez képest az idei év júniusa már kifejezetten kedvezően alakult: az indulási pontosság 64 százalék közelébe emelkedett, míg az érkezési meghaladta a 71 százalékot. Az azonban intő jel, hogy a FlightRight adatai alapján 2025 májusáig a 20 legnagyobb forgalmú európai légitársaság összes járatának 16 százalékát érintette valamilyen késés vagy fennakadás.

Kiberfenyegetések: a technológia árnyoldala

Bár utasként gyakorlatilag mindegy, hogy egy járattörlésért a légitársaság vagy a repülőtér személyzeti problémái a felelősek, nem árt tudnunk, hogy a mi kényelmünket szolgáló innovatív megoldások terjedése kiszolgáltatottabbá teszik az iparágat. Miközben a légiutasok zöme élvezi és ki is használja a digitális technológiák nyújtotta előnyöket (gyorsabb folyamatokat jelentő applikációk, online jegyvásárlás és becsekkolás), ezek sérülékenyebbé teszik a szektort.

Az Allianz szakértői szerint 2025-ben a kiberincidensek jelentik a legnagyobb veszélyt a légiközlekedésre, hiszen a repülőtéri rendszerek leállásától a navigációs rendszerek megtévesztéséig (GPS-spoofing) egyre kifinomultabbak a támadások. Márpedig egyetlen informatikai kiesés is jókora késéseket, járattörléseket és óriási gazdasági károkat okozhat. A háttérben pedig nemcsak kiberbűnözők állhatnak, hanem geopolitikai indíttatású támadók is.

A szakértők szerint a kihívás az, hogy egyszerre kell újítani és biztosítani a rendszerek ellenállóképességét, viszont a két szempont kiegyensúlyozottságának biztosítását az is nehezíti, hogy az iparág egyre nagyobb mértékben támaszkodik a felhőalapú szolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára.

Törékeny ellátási láncoktól a működési zavarokig

A második helyen szereplő veszélyforrást az üzletmenet megszakadásának különböző módjai alkotják. Az ellátási lánc problémái miatt számos új repülőgép késve csatlakozik a légijárműparkhoz, miközben a meglévő flották elöregszenek. A légitársaságok globális szövetsége, az IATA, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adataiból azt látni, hogy a repülőgépek átlagos életkora már közelíti a 15 évet, miközben a fenntarthatósági célok is szigorodnak. A karbantartási költségek, az alkatrészhiány és a 2019-es szinthez mérten akár 30 százalékkal magasabb bérleti díjak egyaránt megnehezítik az üzemeltetést. Ez különösen hátrányosan érinti a kisebb szolgáltatókat, hiszen ezek nem tudnak lépést tartani a modernizációval.

A jogszabályi változások fenntarthatósági dilemmákhoz vezetnek

Bár kevésbé látványos, mégis komoly fejtörést okoz a légiipari cégeknek a jogi környezet változása. Különösen igaz ez a fenntarthatósággal kapcsolatos előírásokra. Az Európai Unió 2050-re karbonsemlegessé akarja tenni a légiközlekedést, miközben az Egyesült Államok lazítana a környezetvédelmi szabályozásokon.

Az uniós CSRD irányelv például egységes fenntarthatósági beszámolási kötelezettséget ír elő, ami új adminisztrációs és pénzügyi terheket ró a vállalatokra, amelyeknek globális működését az Allianz szerint egyre nehezebbé teszi a kettős megfelelési kényszer.

Politikai tűzfészkek és az erőszak egyéb formái

A világ több pontján, például Ukrajnában vagy a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktusok mellett a terrorfenyegetés is állandó kockázatot jelent a légiközlekedésre. A légitársaságoknak a légügyi hatóságokkal és a biztonsági szolgálatokkal karöltve kell állandóan egyensúlyozniuk a járatok biztonságossá tétele és a gazdasági működőképesség fenntartása közt, mindezt ráadásul növekvő utazási igények mellett.

Az örökzöld munkaerőhiány

Bár nem újkeletű probléma, 2025-ben újra előtérbe került a képzett munkaerő hiánya. Ez a pilótákra, szerelőkre és légiutas-kísérőkre egyaránt érvényes, mivel a világjárvány alatt rengetegen vonultak vissza, az utánpótlás pedig lassan és költségesen képezhető.

A brit Royal Aeronautical Society szerint a következő tíz évben 1,2 millió új szakemberre, köztük 300 ezer pilótára lenne szükség világszinten. Ez a cél jelenleg teljesíthetetlennek tűnik, a kereslet-kínálat egyensúlytalansága pedig bérnyomást okoz, ami hosszabb távon a jegyárakat is tovább emelheti.

Az Allianz szakértői szerint a légiközlekedési iparra leselkedő technológiai, gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívások összetettek és egymásra is hatnak. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy akár egyetlen láncszem gyengesége is veszélyeztetheti az egész rendszer stabilitását, amire a szektor csak kellő rugalmassággal és proaktív felkészüléssel képes reagálni, miközben a fenntarthatósági elvárásoknak is igyekszik megfelelni.