Nincs mese, az elektromos rolleresek körmére néztek: elfelejthetik az átmulatott éjszakákat

Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon. Hozzátette, hogy az elektromos roller nem szerepel a KRESZ függelékében felsorolt járművek között, azokra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági berendezések sincsenek meghatározva – ennek ellenére a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogyaz ittas járművezetés elektromos rollerrel elkövethető.A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amit beépített erőgép hajt.

Mivel az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amelyet akkumulátorral beépített erőgép hajt, így elkövethető vele az ittas járművezetés – erősítette meg Ujvári Ákos. Hozzátette: a KRESZ alapvető rendelkezése a „ne veszélyeztess!” elv, amely minden közlekedési résztvevőre vonatkozik, és „akkor lép be” a bírói gyakorlat szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs részletszabály. Példaként említette, hogyha az elektromos rollert vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni bűncselekmény miatt vonható felelősségre.

Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette. Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való minimumrészesedést jelenti, és akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes örököseit, vagy, ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal felszámolta a leendő hagyatékot. Felhívta a figyelmet arra: a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden, arra jogosult önállóan kérheti igénye érvényesítését a bíróságtól. Azonban nem részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.

Ribai Csilla kiemelte: csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak. Kitagadási ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet még nem töltött ki, azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést tölt. Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett volna, de például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is kitagadható, ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat kinyilvánítását – sorolta.

Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben. A kötelesrész mértékéről azt mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta értékéből. A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást – például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai – le kell vonni. Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek, például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen nőtt – ismertette Ribai Csilla.