Vásárolni jönnek hozzánk a külföldiek

2009-ben a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 1201 milliárd forint volt, 10%-kal több, mint az előző évben. Ezen összeg 68%-a (820 milliárd forint) a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódik, további közel 340 milliárd forint az átutazók, napi ingázók (elsősorban) kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása. A külföldre látogató magyarok 772 milliárd forintot költöttek, 6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 429 milliárd forintot tett ki, ami 18%-kal több, mint 2008-ban. 

2009-ben 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78%-uk egy napra. A látogatók száma 3%-kal emelkedett. A külföldiek összesen 97 millió napot töltöttek Magyarországon. A hazánkba látogatók magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10%-kal (113 milliárd forinttal) több az egy évvel korábbihoz képest, miközben a forint 12%-kal gyengült, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt. Az utasforgalmi export 68%-a (820 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz.

A több napra látogatók - akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,2 nap volt - a legnagyobb számban Németországból, Ausztriából érkeztek. Turisztikai céllal 12,7 millió fő utazott, közülük csupán 63% érkezett több napra. A hosszabb időt eltöltő, turisztikai céllal érkező 8 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. Turisztikai céllal - a szomszéos országok közül - legnagyobb arányban Ausztiából és Horvátországból érkeztek.

A több napra látogatók kiadásaik 45%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8%-át élelmiszerre, 12%-át árucikkekre, 7%-át egyéb szolgáltatásokra fordították. 

A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009-ben Budapest (42%) és Nyugat-Du¬nán¬túl (26%) voltak. Budapest 1 százalékpontos növekedést mutatott az előző évhez képest, Nyugat-Dunántúl látogatottsága 1 százalékponttal csökkent.
Az egy napra hazánkba látogatók száma 3%-kal nőtt, ezek 45%-a átutazó volt. Kimagasló a napi vásárlók aránya (33%) is, ami egy évvel korábban csupán 26% volt. A nem szomszédos országokból érkező egy napra látogatók szinte teljes egészében az átutazás motivációt jelölték meg. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (75%), őket követi Szerbia, Montenegró (57%).

Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 29%-a (353 milliárd forint). Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába. Kiadásaik 70%-át - ami 7 százalékponttal több, mint az előző évben - élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 8 százalékponttal emelkedett. 

A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma gyakorlatilag stagnált, addig a többnaposoké 8%-kal csökkent 2008-hoz képest, miközben a több napra utazók átlagos tartózkodási ideje nőtt: 11-ről 12 napra. Az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének ellenére az összes tartózkodási idő 1,2 millió nappal (1%) csökkent 2008-hoz viszonyítva.

Az egynapos utazások felének célja vásárlás, a turisztikai motivációjú utazások 29%-ot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 81% volt. Jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 16% volt.

A külföldre látogatók 772 milliárd forintot költöttek el külföldön - a kiadások 57%-a (438 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 30%-a (234 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron az előbbieknél 6%-os csökkenést, míg az utóbbiak esetében 44%-os emelkedést jelent. 

A fizetési mérleg - nemzetközi közlekedésre fordított összegek nélkül számított - előzetes idegenforgalmi egyenlege 429 milliárd forint, azaz 1529 millió euró volt, minden negyedévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban.