Manapság szinte bárhol állunk meg autónkkal, parkolási díjat kell fizetni, főként a fővárosban, és a nagyobb városokban. Ha kicsit jobban odafigyelünk, azt is észrevehetjük, hogy egyre több parkolási díjbeszedő társasággal találkozunk, és hogy a díjak korántsem egységesek. Érdemes ezért kicsit a kulisszák mögé tekinteni - hogy mi is zajlik mindennek a hátterében - nehogy csalás áldozatává váljunk...
A téma pontosabb megértéséhez a kályhától érdemes elindulni. A parkolási díjak szedése ugyanis alapvetően önkormányzati hatáskör, ami azt jelenti, hogy alapesetben csak az önkormányzatoknak van joga parkolási díjat szedni, külön jogszabályban meghatározott összegben. Feltehetjük máris az első kérdést: akkor miért fizetünk parkolási díjat mindenféle kft-knek?
A válasz egyszerű: az önkormányzatnak nincs ideje, apparátusa a díjszedéssel és a parkolók felügyeletével foglalkozni, ezért ezt a feladatot áttestálja másra. Vagyis az önkormányzatok felhatalmazást adhatnak különböző cégeknek, hogy helyettük elvégezzék ezt a feladatot.
Ezzel pedig el is értünk a lényeghez. Napjainkban egyre több polgári per zajlik "tilosban, ingyen parkolók" és parkolási társaságok között. Ezen perek lényege az, hogy egyes cégek jogosulatlanul szednek díjakat. Hogyan tudjuk ezt ellenőrizni? A jogszabályok megadják mindenkinek a jogot, hogy ezt a felhatalmazást (amit elvileg az Önkormányzatnak kell adnia, méghozzá a képviselő testület többségi hozzájárulásával!) megtekinthesse, vagyis azt kérésre bárkinek be kell mutatni.
Az a szép az egészben, hogy ha ez nem történik meg, akkor - elvileg - a díjbeszedő társaság saját maga akadályozza a parkolási díj beszedését, mivel nekünk csak annak kell fizetni, aki jogosult díjat szedni. Erről pedig csak úgy győződhetünk meg száz százalékos biztonsággal, ha a saját szemünkkel látjuk a felhatalmazást. Ha tehát bármilyen kétségünk támadna, akkor máris itt egy kibúvó a fizetés alól.
A folyamatban lévő ilyen tárgyú perek anyagaiból szemezgetve (hozzátéve, hogy a perek még folyamatban vannak, és nem biztos, hogy az autós javára dőlnek el), lássunk még néhány kifogást, amit - talán - sikerrel hozhatunk fel a díjbeszedőkkel szemben!
Az egyik esetben az autós azzal próbálta kimenteni magát, hogy a díjszedő nem fogadta el a pénzét. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény azonban előírja, hogy a Magyar Köztársaság területén a forint minden egyes címletét kötelesek a szolgáltatók elfogadni fizetéskor. Kérdéses autósunk arra hivatkozott, hogy ezzel a visszautasítással a díjszedő egyben le is mondott a fizetésről...
Egy másik esetben autósunk arra hivatkozott, hogy a parkolás időtartama alatt hivatalos helyen volt (nevezetesen bíróságon) ügyet intézni, ahonnan nem volt lehetősége kimenni és meghosszabbítani a parkolóórát.
Előfordult olyan is, hogy a "tilosban parkoló" autóról készült fényképeket támadta a peres fél, mondván, hogy az bárhol készülhetett, nem azonosítható a helyszín egyértelműen, vagy épp az nem látszik, hogy a parkoló cédulán pontosan mi szerepel.
Az emberi leleményesség kimeríthetetlen, még hosszan folytathatnánk a fortélyok felsorolását. Arra azonban felhívjuk mindenki figyelmét, hogy ezen kifogások sikeressége még kétséges, hiszen kivétel nélkül olyan perekből származnak, amik egyelőre nem zárultak le, vagyis nem lehet tudni, hogy meggyőzik-e a bíróságokat, vagy sem.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








