Hét budapesti kerületben ellenőriztek a rendőrök, 2220 autóst szondáztak, 15 volt ittas.

Egy új telefon sokak számára komoly kiadást jelent, ezért egyre többen keresnek megfizethetőbb alternatívákat – például a használt, felújított készülékeket. De vajon valóban megbízhatók ezek az eszközök? Mennyire elfogadott ez a megoldás a hazai vásárlók körében, és milyen tapasztalatok, félelmek befolyásolják a döntéseiket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása.
Az okostelefon ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen eszköze: segít a munkában, a tanulásban, a kapcsolattartásban és a szórakozásban is. Ugyanakkor egy új telefon megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a háztartások számára. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy a legújabb középkategóriás iPhone készülék egy átlagember számára már jóformán megfizethetetlen. Az sem véletlen, hogy ilyen árak mellett a piac is egyre inkább szűkül, legutóbb egy újabb nagy gyártó, az LG dobta be a törölközőt.
Az elmúlt években éppen ezért egyre több szó esik az úgynevezett „refurbished”, azaz felújított, illetve az egyszerűen csak használt telefonok piacáról, amely sokak számára reális alternatívát kínálhat az új készülékekkel szemben. Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az online piactereken rengeteg a megbízhatatlan eladó, illetve sok használt-elektronikai szaküzletben csak alig olcsóbbak a készülékek, mintha újonnan vásárolnánk azokat, felmerül a kérédés:
valóban érdemes használt, felújított telefont vásárolni?
Mennyire bíznak meg az emberek ezekben az ún. „refurbished” termékekben? Elterjedt megoldásnak számít ez ma Magyarországon? Milyen előítéletek, tapasztalatok, félelmek vagy pozitív élmények kapcsolódnak ehhez a piaci tendenciához? Hogy mindezt kiderítsük, a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem egy független, átfogó, közös kutatást indít. Az alábbiakban arra kérünk, töltsd ki kérdőívünket!↓↓↓
Miért fontos ez a téma?
A világ okostelefon-gyártása évente több százmillió készüléket jelent, miközben a régi eszközök jelentős része a fiókban landol, vagy – ami még rosszabb – hulladékként végzi. A digitális eszközök újrahasznosítása, felújítása és másodpiaci forgalmazása nem csupán a vásárlók pénztárcáját kíméli meg, hanem a környezetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Egy felújított telefon vásárlásával ugyanis nemcsak spórolhatunk, hanem csökkenthetjük az elektronikai hulladéktermelést és az új készülékek gyártásához szükséges nyersanyag-kitermelést is.
Mindez azonban csak akkor válhat tömeges gyakorlattá, ha a fogyasztók bizalma is erősödik ezek iránt a termékek iránt. És itt jön képbe a mi kutatásunk: szeretnénk felmérni, hogyan gondolkodnak az emberek ma Magyarországon a használt, felújított telefonokról, különös tekintettel a hivatalos kereskedelmi forgalomban kapható eszközökre.
Miről szól a kutatás?
Kutatásunk célja, hogy átfogó képet kapjunk a lakosság véleményéről a következő témákban:
- Milyen gyakran vásárolnak okostelefont, és milyen szempontok alapján döntenek?
- Hallottak-e már a hivatalosan felújított készülékekről, és ha igen, mit gondolnak róluk?
- Milyen előnyöket látnak egy használt telefon vásárlásában?
- Milyen aggályaik vannak ezzel kapcsolatban (pl. minőség, garancia, adatbiztonság)?
- Mennyire tartják megbízhatónak a hivatalos kereskedőktől származó felújított telefonokat?
- Milyen tényezők segítenék elő, hogy bátrabban döntsenek ilyen termék mellett?
A fenntarthatóság, a digitális jólét és a tudatos fogyasztás korában egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a vásárlók ne csupán passzív szereplői legyenek a piacnak, hanem aktív alakítói is. A Te véleményed is számít – hiszen a fogyasztói szokások, preferenciák ismerete segíthet abban, hogy a gyártók és kereskedők jobb, megbízhatóbb, átláthatóbb termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak.

Ez az új nyelvtanuló app tényleg jobb, mint a híres Duolingo? Már most tömegek kezdtek el váltani rá
Az alkalmazás arra ösztönzi a felhasználókat, hogy kizárólag a célnyelven válaszoljanak, ami természetesebb nyelvhasználatot eredményez.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


