Eltűnhet jelenlegi formájában a Wise, Revolut? Ez áll az ügy hátterében

A technológiai fejlődés következtében az elmúlt egy-másfél évtized folyamán jelentős átalakuláson ment át a pénzügyi szektor. A 2010-es években sorra jelentek megy az úgynevezett fintech bankok vagy neobankok, amelyek a hagyományos megoldásokhoz képest sokkal kényelmesebb digitális, mobilos szolgáltatásokkal jelentek meg a pénzügyi szektorban.

Azonban a digitális innovációk megjelenését és térnyerését látva a hagyományos bankok is lépni kényszerültek, és ha időnként némi lemaradással is, de ők is modernizálták a folyamataikat, illetve minél több terméküket online is elérhetővé tették. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy teljesen eltűnt volna a különbség a fintech vállalatok és a régi, hagyományos pénzintézetek között.

Jóllehet mindkét terület szereplői egyre inkább a digitális megoldásokra támaszkodik, az alapvető működési elvek és az üzleti modellek fontos eltéréseket mutatnak.

Múltból örökölt terhek

A mára megvalósított fejlesztések ellenére továbbra is fontos különbség a jellemzően a 2010-es években létrejött fintech szolgáltatók és a hagyományos bankok között, hogy utóbbiak a digitalizáció előtti időkből meglévő infrastruktúrájukkal kénytelenek dolgozni.

Fontos különbség, hogy a neobankok a hagyományos bankokkal szemben nem cipelik az „örökölt infrastruktúrát”, azaz nem rendelkeznek 20 akár 30 éves rendszerekkel és az e köré épülő komplex architektúrával, hanem kezdetektől modern infrastruktúrára építenek üzletet. Ebben nagy szerepe van a mobilalkalmazásnak és a felhőre épülő szolgáltatásoknak. Gyakran frissítik a szolgáltatásaikat, az appjukat, így gyorsan viszik piacra a javításokat és az új funkciókat, feature-öket

– mondta el kérdésünkre Turzó Ádám Pál, a Portfolio.hu elemzője.

A jóval fiatalabb neobankok tehát még mindig rendelkeznek, vagy legalábbis rendelkezhetnek az újonnan jövők helyzeti előnyével, tudniillik azzal, hogy nem kötik őket a régebbi döntések, fejlesztések. Mindez persze nem csak azzal jár, hogy könnyebben, gyorsabban képesek újítani, hanem azzal is, hogy ezek a szolgáltatók általában olcsóbbak, mint a hagyományos versenytársaik – a hagyományos bankok ugyanis saját fiókhálózatokat üzemeltetnek, aminek a fenntartása természetesen pénzbe kerül.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hosszú múltra visszatekintő pénzintézetek erőteljesen szabályozott környezetben működnek, a szabályoknak való megfelelés pedig komoly adminisztrációs terheket ró ezekre az intézményekre.

Ennek az is az oka, hogy a hagyományos bankok széleskörű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfelek számára – számlavezetés, hitelezés, biztosítások, befektetési lehetőségek -, míg a fintech szolgáltatók jellemzően csak egy-egy konkrét pénzügyi problémára kínálnak digitális megoldást.

Általában célzott szolgáltatásportfólióval, sokszor teljeskörű banki licenc helyett pénzforgalmi engedéllyel rendelkeznek, azaz kezdetekben nem nyújtanak hitelt és nem gyűjtenek betétet

– emelte ki az újabb fontos különbséget Turzó Ádám Pál. A rugalmasabb környezet, a jellemzően kisebb fizikai infrastruktúra pedig költséghatékonyabb működést tesz lehetővé a fintech bankok számára, melyek így sokszor ingyenes alapcsomagokkal és/vagy transzparens árazással képesek vonzók lenni az ügyfelek számára.

Olcsóbbak, de mennyivel?

A fent megnevezett okok miatt tehát a neobankok képesek olcsóbb szolgáltatásokat nyújtani, mint a hagyományos bankok. Kérdés persze, hogy mennyivel?

A mennyivel kérdésre nehéz lenne válaszolni, de megfigyelhető, hogy mivel kevesebb szolgáltatást nyújtanak, azt is digitálisan, modern rendszereken és a tömegekre lőnek, ezért az egy főre jutó költségeik is alacsonyabbak. Emellett a neobankok jó része növekedési fázisban van, vagyis sokszor azért is olcsóbbak vagy ingyenesek a szolgáltatásaik, hogy megfelelő számú ügyfelet szerezzenek – akár annak árán, hogy veszteségesen működnek éveken keresztül. Ám később várhatóan emelniük kell a szolgáltatások árát, amikor „pénzre váltják” a korábban tett befektetéseket. Minden neobank más és más üzleti modellben dolgozik, így ez csak általánosságban mondható el

– mondta el Turzó Ádám Pál.

A szakértő mindehhez még azt is hozzátette, hogy azért a neobankok esetében is „érdemes észnél lenni”, ugyanis ezeknél is történhetnek díjváltozások, fordulhatnak elő meglepetések:

A neobankoknál is érdemes figyelemmel kísérni minden díjváltozást, mert előfordulhatnak meglepetések (pl. hétvégén vagy kereskedési időn túli devizaváltás drágább lehet), de jellemzően az árazás transzparensen működik náluk. Ha elszaporodnának a rejtett költségek az valószínűleg az ügyfelek elégedetlenségét váltaná ki és bizalomvesztéshez vezetne.

Biztonsági aggályok

Azzal kapcsolatban is megkérdeztük a szakértőt, mennyire tekinthetjük biztonságosnak ezeket a fintech szolgáltatókat?

A fintech bankokat jellemzően ugyanazok a befektetővédelmi/betétvédelmi szabályok kötik, mint a hagyományos bankokat. Viszont mivel jellemző, hogy határon átnyúló szolgáltatóként működnek sok piacon, azaz a székhelyük máshol van, mint ahol szolgáltatnak, a lokális szabályozók nem nézik jó szemmel, hogy kevésbé látnak bele az adott szolgáltató működésébe, és kevesebb eszközük van a felügyeletre. A nyelvi korlátok szintén ide sorolhatók: egy csőd esetén (ami hagyományos bankoknál is előfordul) idegen nyelven kellene intézni például a betétvédelemi intézménnyel az adminisztrációt.

Erre kiváló példa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Revolut elleni „háborúja” – előbbi számos alkalommal bocsátott ki közleményt azzal kapcsolatban, hogy szerinte a Revolut komoly kockázatot jelent a magyar ügyfelek számára. (Többek között a Revolut erre adott válaszával is foglalkoztunk az alábbi cikkünkben tavaly.)

A szakértő ugyanakkor azt is elárulta, hogy a neobankok technológiailag a hagyományos bankokkal megegyező szintű kibervédelemmel rendelkeznek, tehát ezen a téren nem mondhatjuk, hogy bármelyik is előnyben lenne a másikkal szemben.

Nekik lehet előnyös

A fentiekben már említettük, hogy a fintech szolgáltatók jellemzően csak egy-egy konkrét területre összpontosítanak, míg a hagyományos bankok sokkal szélesebb palettán szolgáltatnak. Ebből értelemszerűen az is következhet, hogy a neobankok nem minden ügyfélkört képesek megszólítani. Éppen ezért arról is megkérdeztük Turzó Ádám Pált, hogy lehetnek-e olyan szituációk, amikor a hagyományos bankok még mindig előnyösebbek lehetnek a fintech szolgáltatóknál?

Bár egyre több neobank szerzett vagy tervez szerezni teljes banki licencet, a hitelezési piacon még csak marginális szerepet töltenek be, főleg személyi kölcsönöket, vásárlási megoldásokat kínálnak, ha van is ilyen szolgáltatásuk. A hagyományos bankok hitelezésben (és persze betétgyűjtésben), pl. jelzáloghitelezésben, lízingben stb. sokkal erősebbek, nincs is igazi alternatívájuk, hiszen a neobankok még csak ismerkednek a hitelezési tevékenységgel. A vállalati, különösen a nagyvállalati szolgáltatásokban (treasury szolgáltatások, speciális pénzügyi finanszírozási eszközök) is jóval erősebbek a hagyományos bankok, igaz, Magyarországon a Binx éppen ebbe az irányba indult most el. Emellett a lokális szolgáltatásokban is erősebbek a helyi igények ismerete miatt a hagyományos bankok, tömegtermékek helyett helyi termékeket is tudnak kínálni (SZÉP-kártya, KAVOSZ/Exim/MFB vállalati finanszírozási termékek stb.)

– mondta el a szakértő.

Másrészt létezik az az ügyfélkör is, amelynek kifejezetten előnyösek lehetnek a fintech szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások:

Főleg azok, akiknek (egyelőre) nincs szükségük komplex termékekre, hanem elsősorban pénzforgalomra használnak egy bankszámlát, azaz kártyával fizetnek, utalnak, külföldön vásárolnak, illetve sok neobank nyújt befektetési szolgáltatásokat (részvényekbe, ETF-ekbe, akár kriptókba történő befektetési lehetőséget)

– mondta el a szakértő, aki szerint ezek a különbségek idővel egyre halványodni fognak.

A bankok fintechesednek, a fintechek bankosodnak, és megosztoznak a piacon, az ügyfeleken, a szolgáltatások mindkét csoportban gyorsan digitalizálódnak és fejlődnek. A különbségek gyorsan el fognak tűnni.

Összegzés

A fintech és a hagyományos bankok közötti választás elsősorban az ügyfél igényeitől függ. Ha valaki gyors, egyszerű és innovatív pénzügyi szolgáltatásokat keres, amelyeket teljes egészében online lehet intézni, akkor a fintech cégek lehetnek a jobb választás. Azok számára viszont, akik nagyobb biztonságot és személyes ügyintézési lehetőségeket igényelnek, a hagyományos bankok továbbra is stabil és megbízható alternatívát nyújtanak.

A jövőben valószínűleg egyre több átfedés lesz a két szektor között, mivel a hagyományos bankok tovább digitalizálnak, a fintech cégek pedig fokozatosan bővítik szolgáltatásaik körét és szabályozási megfelelőségüket. Az ügyfelek számára ez mindenképpen kedvező folyamat, hiszen egyre szélesebb és fejlettebb pénzügyi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá.