Letarolja a chiphiány a magyar IT szektort: horror drágulást hozhat az orosz-ukrán háború

Akadozó ellátási lánc, leálló gyárak, eltolódó piacok: az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus már most is észlelhető hatással van a számítástechnikai termékek világpiacára. Számos kulcsfontosságú alapanyagból alakulhat ki hiány, nehezen nélkülözhető útvonalak estek ki a nemzetközi szállítmányozás rendszeréből, az orosz és ukrán, vagyis egy sor Európa-méretű piacra szánt termék pedig máshol kell, hogy gazdára találjon. És még a Covid is új erőre kapott Kínában.

„Rövid távon túlkínálat, középtávon azonban egy minden eddiginél nagyobb hiánygazdaság előszele várható” – fogalmazott Hagymási Balázs, az iPon kommunikációs vezetője. Az orosz-ukrán háború és az Oroszországra kiszabott nemzetközi szankciók miatt a gyártók túlnyomó része leállította az orosz piacra szánt termékek szállítását, így a legyártott termékek jellemzően Európában kerülnek majd értékesítésre, ami tavasz-kora nyár környékén túlkínálatot eredményezhet.

Közép- és hosszú távon azonban megfordulhat a helyzet: a terheltség miatt egyre dráguló nemzetközi szállítmányozás rendszeréből a konfliktus lezárultáig az Oroszországon átívelő vasúti vonalak is kiestek. Maradt a légi és a hajós szállítás, előbbi sok esetben elérhetetlenül drága, utóbbira pedig akár 30-40 napot is várni kell. Ráadásul ezek árai is jelentős mértékben növekedtek, többek között a biztosítási kockázatok emelkedése miatt. További problémákat okozhat a Kínában ismét egyre súlyosabb járványhelyzetből fakadó termeléskiesés és az ukrán gyárak leállásából adódó gázhiány – a három tényező együtt pedig egy komoly hiánygazdaság kialakulását eredményezheti.

Eltolódó piac

Az IT-szegmens húzóágazataiban eladott darabszámok alapján Oroszország közel Európa-méretű piacnak számít, így az országot sújtó nemzetközi szankciók és a vállalatok bojkottja komoly átcsoportosítást követelnek az érintett számítástechnikai nagyvállalatoktól; ez rövid rávon segíti az európai ellátást. Hagymási Balázs elmondta, hogy a cég tapasztalatai alapján már Magyarországon is megjelentek az első, orosz piacra szánt EAN-kóddal ellátott processzorok és videokártyák, a tendenciát pedig jól jelzi, hogy a videókártya- és monitorgyártók is folyamatosan fokozzák az európai szállítási mennyiséget.

További nehézségeket okoz, hogy míg Oroszországba nem akarnak, addig Ukrajnába a háborús helyzet nem is tudnak termékeket szállítani a gyártók, így a magyarnál körülbelül négyszer nagyobb ukrán piac termékeinek is új régióban, jellemzően az EU országaiban kell teljesítenie. Előreláthatóan az exportfókuszú, főleg Ukrajna és Oroszország irányába kereskedő nemzetek (Lengyelország, Csehország, Románia) termékei is Európa felé tolódnak.

Ne, Pd, He

A félvezetőgyártás során használt elemek – neongáz, palládium és héliumgáz – jelentős része ukrán és orosz gyárakban kerül előállításra. A koronavírus-járvány és a chipek iránti kereslet növekedése miatt már eddig is problémák voltak az ellátási lánccal, a háború azonban még tovább súlyosbíthatja a helyzetet.

Az ipari minőségű neongáz túlnyomó része Ukrajnából érkezik. Az elem ára meglehetősen érzékeny a területet érintő konfliktusokra: a 2014-es krími válság hatását az aktuális konfliktus tovább fokozta, így az alapanyag ára mostanra az akkori érték több mint tízszeresére drágult. Mivel a háború miatt jelenleg nem üzemel a két legnagyobb ukrán neongyár, a kialakuló hiány a chipek árára, így összességében a kapcsolódó informatikai piacok árazására is hatással lehet.

A kialakuló helyzetet tovább fokozza, hogy a bizonyos típusú félvezetők gyártásához használt palládium egyik legfontosabb előállítója a jelenleg súlyos szankciókkal sújtott Oroszország, a szintén nélkülözhetetlen hélium ellátásával pedig a koronavírustól és a háborútól függetlenül is gondok vannak.

A videokártyák piaca kiemelt figyelmet kapott már az elmúlt években is, hiszen a kriptobányászok felvásárolták a legnagyobb számítási kapacitású kártyákat, a pandémiával kiegészülve pedig sosem látott hiánygazdaság alakult ki. A szegmenst érzékenyen érinti az orosz-ukrán háború is, viszont az egyik legnépszerűbb kriptovaluta, az Ethereum idén biztosan eljut a 2.0 fázisba, ha pedig ez megtörténik, a számítási kapacitásra épülő bányászatnak vége.

A fejlesztések és a tesztek folyamatosan zajlanak, a fejlesztői blog alapján 3-4 hónapos folyamat az átállás, pontos időpont azonban még nincs. A kommunikációs vezető arra számít, hogy „április végére, májusra a bányászok pánikszerűen menekülni kezdenek majd a nehezítések következtében, az addig bányászatra használt eszközeiket pedig a használtpiacra fogják önteni, ezzel a teljes VGA piacot jelentős túlkínálati helyzetbe billentve át.”