18 °C Budapest
Csúnya véget ért a családi viszály: jókora kárt csinált a felbőszült rokon

Csúnya véget ért a családi viszály: jókora kárt csinált a felbőszült rokon

2015. december 11. 11:00

"El kell fogadni, hogy az informatikai szolgáltatás ma már gyakorlatilag olyan, mint egy közmű" - véli Vass Gábor. A Microsoft Magyarország Kft. vállalati üzletág- és partnerkapcsolati igazgatójával többek között a legmodernebb infokommunikációs technológiák előnyeiről, a hazai vállalkozások felkészültségéről, illetve a felhő technológia biztonsági kockázatairól beszélgettünk.

Mit gondol, fel van készülve a magyar KKV-szektor az új technológiákra, nyitottak ezek használatára?

Nemrég készült egy uniós felmérés, amelyben azt vizsgálták, hogy az adott tagállamokban működő vállalkozások hány százaléka használ felhő technológiát. Mivel véleményem szerint ez nagyon jó pulzusmérő a tekintetben, hogy milyen a kkv-k felkészültsége, így némileg elszomorító volt látni, hogy Magyarországon egyelőre csak 8 százalékos a penetráció. Csak összehasonlításképp, Észak- illetve Nyugat-Európában már 40-50 százalék között mozog ugyanez a mutató, és az uniós átlag is 19 százalék. Ugyanakkor sokat mondó az Ipsos 300 hazai kkv körében készült kutatása is, amely szerint a magyar cégek kétharmada igenis tisztában van azzal, hogy komoly hatékonyságnövelést tudna elérni, ha megtenné a szükséges technológiai beruházásokat. A válaszom tehát az, hogy egyfajta felismerés már megtörtént, de a konkrét lépésekre még várni kell. Az előrejelzések is azt mutatják egyébként, hogy nagyságrendileg 2-3 év múlva a hazai cégek 40-50 százaléka már fog felhő technológiát használni.

Mennyire tartós ez a lemaradás? Elképzelhető, hogy 2-3 év múlva egy újabb technológiai fejlesztés kapcsán mondja majd ugyanezt?

Ezeknek az új technológiáknak éppen az az egyik legnagyobb előnye, hogy lerövidítik a felzárkózást. Míg korábban egy IT-fejlesztés a nagyvállalatok kiváltsága volt, addig ma nincs szükség komoly tőkére ahhoz, hogy ezekhez a technológiákhoz bárki, gyakorlatilag azonnal hozzáférhessen. Úgy szoktam fogalmazni, hogy ez nagyvállalati informatika - kisvállalati áron.

De hogyan magyarázná el egy étteremnek, fodrászatnak, ügyvédi irodának, vagy például egy generál kivitelezőnek, miért jó nekik, ha munkájuk során olyan szoftvereket használhatnak, mint egy nagyvállalat?

Egyre több eszköz vesz minket körül, amelyeknek mind az a célja, hogy megkönnyítsék az életünket. Az otthoni és irodai számítógép mellett ma már egy fodrásznak, ügyvédnek, vagy éppen építésznek is ott lapul az okostelefon a zsebében, de a tablet is egyre népszerűbb. Ezeket pedig csak össze kellene kötni, hiszen a mobilitás szerves része az életünknek. Mindenkinek azt a kérdést kell feltennie magának, hogy a különböző munkafolyamatokat mennyire képes helytől és eszköztől függetlenül elvégezni.

Mondana néhány konkrét példát?

Tipikus példa erre az értékesítés folyamata, ahol a termék bemutatása és az árajánlatok készítése egy okos eszköz és a megfelelő programok segítségével ma már gyakorlatilag azonnal, egyetlen telefonhívás és személyes találkozó nélkül elvégezhető. Nemrég megkeresett minket egy építési vállalkozó, akinek hatalmas gondot jelentett, hogy a különböző építkezéseken egyesével rögzítették a dolgozók munkaidejét. A telephelyvezetők, igaz már elektronikusan, de egyesével küldték be a táblázatokat a központba, ahonnan az összesítést követően küldték tovább az ügyvezető felé. Ez a gyakorlat napi több órát is igénybe vehetett. Ma viszont a telephelyvezetők egy felhőalapú közös tárhelyre, a Misrosoft Sharepointra töltik fel az adatokat, amelyeket az építési vállalkozó azonnal, akár a mobiltelefonján is nyomon tud követni. De azt gondolom, egy fodrászat tulajdonosának is felértékelődik a munkával töltött ideje, hiszen bárhol, akár odahaza a karosszékben ülve is ellenőrizheti a napi forgalmat, számon tarthatja az elhasznált alapanyagok mennyiségét, sőt, meg is rendelheti ezeket a beszállítóktól.

Egy ilyen komoly informatikai rendszer milyen egyszeri, illetve havi költséggel jár?

Egy olyan infokommunikációs megoldáscsomagot, amelyben az összes ismert irodai szoftver is rendelkezésre áll, ma már gyakorlatilag induló beruházás nélkül el lehet indítani, havi szinten pedig felhasználónként nagyjából 4 ezer forintos tételt jelent. Ráadásul a havidíjas rendszer miatt a kapacitás bármikor változtatható. Az Office 365 rugalmas licencelésének köszönhetően például akár havonta változtatható a felhasználók száma, de a szerver kapacitások állandó és azonnali méretre igazítása terén is nagy a mozgástere a vállalkozásoknak. Tehát abban az esetben, ha mondjuk a csúcsszezonra érkezik 10 új kolléga, akkor két kattintással ki lehet terjeszteni rájuk az előfizetést, később pedig ugyanígy le is lehet mondani.

Hiába a havi díjas rendszer, a legmodernebb technológiák használatához eszközoldalon is szükség lehet fejlesztésekre. A hazai vállalkozások azonban többnyire nem (vagy csak fokozatosan) engedhetnek meg maguknak egy-egy ilyen beruházást. Mit tud ezeknek a cégeknek tanácsolni?

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A 2014-2020-as uniós költségvetési időszak forrásainak egyik célterülete éppen a kis- és középvállalkozások fejlesztése, ezen belül informatikai fejlesztése lesz. Az előzetes hírek szerint mind eszköz-, mind ügyviteli rendszerek beszerzésére is jelentős összegeket lehet majd lehívni. A pályázati anyagok többnyire már most is elérhetőek, az első források pedig várhatóan február-március magasságában fognak megnyílni a vállalkozások előtt.

Tapasztalataik szerint milyen hatékonyságnövekedést, illetve költségcsökkentést lehet elérni egy kkv-nál ezekkel a szolgáltatásokkal?

Egyrészt ha csak a beruházás teljes költségvonzatát nézzük, egy 5 éves periódus alatt akár 20-30 százalékos megtakarítást is el lehet érni. Másrészt számolni kell azzal a kieséssel is, amely az elavult rendszerek miatt keletkezik. Egy 25 fős vállalkozásnál például azt számoltuk, hogy egy esetleges rendszerleállás- ez egyébként éves szinten nagyjából 40 munkaóra - 3-4 millió forintos költséget jelent.

Mennyire hátráltathatja a modern technológiák elterjedését az idősebb munkavállalók esetleges ellenállása?

Naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy nem hátráltatja, mert hatalmas feszültség van e tekintetben a vállalkozásoknál. Azt azonban látni kell, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol még mindig ragaszkodnak az évtizedek alatt bevésődött munkafolyamatokhoz, komoly kapacitásokat követel az információ áramlásának zökkenőmentes biztosítása. Pedig ezeket az erőforrásokat könnyedén át is lehet csoportosítani; egy modern informatikai rendszer segítségével magasabb szintű feladatok elvégzésére lehetne ösztönözni a munkavállalókat. Ezek használata ráadásul nem ördöngősség, az idősebb kollégák is könnyedén átképezhetőek a legújabb megoldások használatára. El kell fogadni, hogy az informatikai szolgáltatás ma már gyakorlatilag olyan, mint egy közmű. Éppen ezért minden vállalatvezetőnek arra kell törekednie, hogy az informatikai partnerek és a szakértő kollégák is az üzletspecifikus feladataik fejlesztésére koncentráljanak.

A közművekhez hasonlítja az informatikai szolgáltatást. Biztonsági szempontból azonban van különbség: az, hogy egy áramszolgáltató például tudja, hogy mennyi az áramfogyasztásunk, nem feltétlenül egyenértékű azzal, a sokszor üzletkritikus információtömeggel, ami a vállalkozások versenypozícióját biztosítja. Milyen veszélyek rejlenek ebben?

Rengetegen gondolják úgy, hogy biztonságos dolog például USB-s adathordozón szállítani az adatokat, sok esetben még egy futárnak is simán odaadják - hogy közben mi történik vele, azt senki nem figyeli. De ugyanez a helyzet a szervereknél is; valahogy az van a köztudatban, ha ott van az irodában, akkor biztonságban vannak az adatok. Nemrég egy kisebb vállalkozás családi viszálya viszont úgy végződött, hogy a feleség testvére, aki üzemeltette az informatikai környezetet, a hóna alá csapta azt a szervert, ami a cég teljes könyvelését, adatbázisát tartalmazta, és bosszúból elbattyogott vele. Ezzel szemben egy felhőben - a Microsoft megoldásai közöl például a OneDrive-on, Sharepoint-on - tárolt adatokat, adott esetben a világ 19 adatközpontjában bitenként szórják szét, különböző titkosítás mellett a szolgáltatók.

Ha már a jogi szabályozást említi, egy szolgáltató soha, semmilyen körülmények között nem adja ki a felhőben tárolt adatainkat?

Egyrészt az adathasználatra, adatkezelésre nemzetközi előírások, szabványok vonatkoznak, ezek minden felhasználó számára transzparensen elérhetőek az ún. Microsoft Trust Centerben. Másrészt egy Microsoft típusú cég nemzetközi bankoknak, a világ számos kormányzatának, több ezer cégnek az üzletkritikus adatait kezeli; ha ezt nem csinálja megfelelően, a saját üzleti modelljével rúgja magát hátba. Úgy vélem az elmúlt időszak eseményei rávilágítottak milyen nehéz kérdés a közbiztonság és a szabad véleménynyílvánítás közötti egyensúly megtartása. Amennyiben bűncselekmény, terrorcselekmény vagy törvénybe ütköző cselekedet történik, akkor a hatóságok megkeresihetik a szolgáltatókat, hogy biztosítsanak információt, azonban ezen adatok kiadásának szabályai is transzparaensek. A Microsoft például 6 havonta közzéteszi a Hatósági Adatkérésekről szóló riportját (Law Enforcement Requests Report), amely a nemzetbiztonsági adatkéréseket is tartalmazzák (anonimizálva).

NEKED AJÁNLJUK
Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 27. péntek
Hella
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?