Hatalmas tömeg rohanja le a magyar fővárost: elképesztő dolog derült ki a csúcsfoci hátteréről

A The Science of Football konferenciát a Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe nyitotta meg. Köszöntőjében a rektor kifejezte, hogy Budapest most a központjává válik a nemzetközi futballnak, és a Liszt Ferenc Repülőtérre is komoly feladat hárul a szurkolók szállításában - nem csak a futball, de a turizmus nagy eseménye is a budapesti finálé.

A rektor hozzátette, hogy az adattudomány már nem egy külső területe a labdarúgásnak, de a sportgazdasági tényezők mellett sem lehet elmenni egy legyintéssel. A Budapesti Corvinus Egyetem sportközgazdasági programot is elindított: itt nem csak elméleti, hanem gyakorlati tapasztalatot is szereznek a hallgatók. A sport most számos gazdasági döntési és vezetési adattal találkozik: számot kell adni a fenntarthatóságról, az akadémiai rendszerekről egyaránt.

A foci nem csak közgazdasági és technológiai kérdés: milliónyi embert kapcsol össze világszerte, de ehhez kellenek a megfelelő válaszok a vezetésben, a gazdaságban is

- fogalmazott Bruno van Pottelsberghe.

A köszöntő után Sefton Perry, az UEFA Intelligence Centre vezetője tartotta az első előadást. A futballvezető kifejtette: a futballnak, mely globális gazdasági tényező, hatalmas lábnyoma van. Elmondta azt is: nemrégiben készült el az UEFA idei jelentése az európai futball gazdasági aspektusairól. 

Tavaly 240 millió szurkoló fizetett azért, hogy a helyszínen mérkőzést láthasson - a COVID-időszak előtt ez 209 millió volt, vagyis bőven visszatértek a lezárás után a szurkolók. A klubok bevétele eközben 30 milliárd euróra emelkedett, ami hatalmas ugrás.

Nem csak Európából, de a tengerentúlról is vannak érdeklődők: 38 új amerikai befektető jelent meg az európai futballban 2022 és 2025 között 

 - mondta Sefton Perry, az UEFA Intelligence Centre vezetője. Hozzátette, hogy az UEFA új pénzügyi szabályokat is bevezetett 15 évvel ezelőtt, amelyekkel mára sikerült rendbe szedni az európai klubok költségvetését is - rengeteg volt ugyanis a vesztesége a kluboknak. 

Sefton Perry hozzátette: még így is 1.8 milliárd eurós a veszteség, ami továbbra is magas az álláspontjuk szerint. Természetesen a pénzügyi szabályok létrehozásakor senki nem számolhatott a coviddal és azzal, amit az hozott a klubfutballnak. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy egyre kevesebb az olyan klub a covid óta is, amely állami vagy hitelezői segítséget kért volna, és egyre kevesebb a fizetésképtelenséget jelentett klub is.

Az UEFA Intelligence Centre vezetője hangsúlyozta, hogy komoly szakadék van a nyugat-európai klubok és más területek klubjai között a bevételek tekintetében. A Premier League egyedül több mint 7,4 milliárdos bevételt könyvelhetett el, de hasonlóan jól állnak más nyugati országokban is - a keletebbre fekvő kluboknál sok helyen az egymilliárdot sem éri el ez a szám.

A mesterséges intelligencia segítségével az UEFA azt is megszámolta, hány futballpálya található Európában: ebből kiderült, hogy a szám magasabb 200 ezernél is - ebben benne vannak az edzőpályák, stadionok, és ezeket az eredményeket megosztották a tagszövetségekkel is. Ez azért volt fontos, mert szűrni lehet arra is, hány gyerek lakik például a stadionoktól vagy pályáktól adott távolságra - vagyis végső soron az utánpótlás fellendítésére is szolgálhat.

A labdarúgás továbbra is nagy európai sikertörténet - de ez nem egyedül az UEFA sikere, hanem a tagszövetségeké, a kluboké is, de még a szülőké is, akik meccsre, edzésre viszik a gyerekeiket, és köszönetet se mindig kapnak érte. 

- zárta előadását Sefton Perry.

címlapkép: Mónus Márton / Portfolio