Elképesztő év várhat a lakásvásárló magyarokra: kimondták a szakértők, ez lesz a piacon 2025-ben

Az OC Summit 2025 Hálózati Csúcstalálkozó és Díjátadó kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét. Elhangzott, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához: „Vissza kell tekinteni a korábbi történésekre, a 2022-es választásokat megelőző időszakra, amikor a kormány intézkedései növelték az emberek bizalmát és jó érzését” - fogalmazott Nagyörgy Tibor. A vezérigazgató elmondta: a nagyon komoly pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon.

Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből, részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett, ez a kettős hatás lényegében elszívta a befektetői keresletet. A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, mondta a szakember, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki, mondta Nagygyörgy Tibor.

„Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk” – tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött: 

Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet 

– mondta.

A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon.

Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni

– érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója. Úgy vélte, jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is. Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől.

Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk

– mondta a vezérigazgató.

Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon.

Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk. Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről

– összegezte. A vezető szerint a megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot.

A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac.

Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között

- fogalmazott.