„Korán ébredek, vásárolok, főzök, kitakarítom a házat, megsétáltatom a kutyákat, mindent megcsinálok, ami szükséges, viszont ahogy szürkülni kezd, muszáj egyenesbe helyeznem magam.”
A HelloVidék cikkében többek között annak járt utána, hogy milyen különleges sokác hagyományok élnek a mai napig, hogyan ünneplik a farsangot, űzik el a telet, milyen a népviseletük – és nem utolsó sorban milyen ételek kerülnek a tányérjaikra.
A sokácokat apró, de kulturális örökségüket és hagyományaikat tekintve igen gazdag magyarországi népcsoportként tartjuk számon - a magyarok többsége azonban leginkább a farsangi hagyományok és a busójárás kapcsán hallott róluk korábban - írja cikkében a HelloVidék, mely éppen igyekszik tisztázni azt, hogy mit is érdemes tudni róluk, mi különbözteti meg őket rokonnépüktől, a bunyevácokról? Hogyan ünneplik a farsangot, milyen különleges események, népszokások határozzák meg ezt az időszakot?
A portál leszögezi, sokácoknak (a köznyelvben többnyire csak ékezet nélkül, „sokacoknak” nevezik magukat) hívjuk a horvátok dél-magyarországi, többségében Mohács környékén élő népcsoportját: gyakran találkozhatunk velük Bácska Szerbiához közeli településein, a Duna-mentén (ilyen települések például Szond, Zombor, Bácsbéreg vagy Monostorszeg). A római katolikus vallású sokácok valószínűleg több migrációs hullámban, Bosznia térségéből vándoroltak a mai Dél-Magyarország elnéptelenedett területeire, még a török hódoltság idejében. A sokácok népviselete leginkább a balkáni népekére emlékeztet, nyelvük a horvát nyelv egyes változataihoz áll a legközelebb.
A népcsoport elnevezése első hallásra is érdekes, és habár igazából nem tudjuk, honnan ered a nevük, létezik rá egy általánosan elfogadott magyarázat - írja a HelloVidék. A „sokác” (vagy sokac) szóról még Jablan Sokcsevics írt 1825-ös tanulmányában, aki a „saka”, azaz tenyér szóból eredezteti a kifejezést. A görögkeleti szerbek három ujjal vetettek keresztet, a katolikus sokácok viszont egész tenyerüket használva, ezért a szerbek gúnyolódásképp elkezdték őket „tenyereseknek”, azaz sokácoknak hívni. Más magyarázat szerint a „sókutac” kifejezésre vezethető vissza a nevük, amelyet a török invázió miatt elhagyásra kerülő sóbánya vidékéről kaphattak.
Amennyiben szeretnél többet megtudni a sokácokról, hogy e népcsoport hogyan kötődik a farsanghoz, melyek a hagyományos sokác ételek, úgy kattints a HelloVidék cikkére!
Elértük a lélektani határt, falnak ment Budapest: nagyon komoly fordulat előtt a magyar ingatlanárak
A családi házak dominálják a vidéki ingatlanpiacot, a prémium kategóriában pedig a Balaton környéke és a nagyvárosi lokációk is kiemelt szerepet kapnak.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






