A várhatóan 2024 júniusában elinduló program esetében nem feltétel a gyermek, ugyanakkor akad más olyan feltétel, amely a lakosság jó részét kizárhatja az igénylők köréből.
A HelloVidék cikkében többek között annak járt utána, hogy milyen különleges sokác hagyományok élnek a mai napig, hogyan ünneplik a farsangot, űzik el a telet, milyen a népviseletük – és nem utolsó sorban milyen ételek kerülnek a tányérjaikra.
A sokácokat apró, de kulturális örökségüket és hagyományaikat tekintve igen gazdag magyarországi népcsoportként tartjuk számon - a magyarok többsége azonban leginkább a farsangi hagyományok és a busójárás kapcsán hallott róluk korábban - írja cikkében a HelloVidék, mely éppen igyekszik tisztázni azt, hogy mit is érdemes tudni róluk, mi különbözteti meg őket rokonnépüktől, a bunyevácokról? Hogyan ünneplik a farsangot, milyen különleges események, népszokások határozzák meg ezt az időszakot?
A portál leszögezi, sokácoknak (a köznyelvben többnyire csak ékezet nélkül, „sokacoknak” nevezik magukat) hívjuk a horvátok dél-magyarországi, többségében Mohács környékén élő népcsoportját: gyakran találkozhatunk velük Bácska Szerbiához közeli településein, a Duna-mentén (ilyen települések például Szond, Zombor, Bácsbéreg vagy Monostorszeg). A római katolikus vallású sokácok valószínűleg több migrációs hullámban, Bosznia térségéből vándoroltak a mai Dél-Magyarország elnéptelenedett területeire, még a török hódoltság idejében. A sokácok népviselete leginkább a balkáni népekére emlékeztet, nyelvük a horvát nyelv egyes változataihoz áll a legközelebb.
A népcsoport elnevezése első hallásra is érdekes, és habár igazából nem tudjuk, honnan ered a nevük, létezik rá egy általánosan elfogadott magyarázat - írja a HelloVidék. A „sokác” (vagy sokac) szóról még Jablan Sokcsevics írt 1825-ös tanulmányában, aki a „saka”, azaz tenyér szóból eredezteti a kifejezést. A görögkeleti szerbek három ujjal vetettek keresztet, a katolikus sokácok viszont egész tenyerüket használva, ezért a szerbek gúnyolódásképp elkezdték őket „tenyereseknek”, azaz sokácoknak hívni. Más magyarázat szerint a „sókutac” kifejezésre vezethető vissza a nevük, amelyet a török invázió miatt elhagyásra kerülő sóbánya vidékéről kaphattak.
Amennyiben szeretnél többet megtudni a sokácokról, hogy e népcsoport hogyan kötődik a farsanghoz, melyek a hagyományos sokác ételek, úgy kattints a HelloVidék cikkére!
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Lisztes Krisztián beállhatott és ezután góllal üzent
- "Döbbenetes, hogy mit látunk itt" - óriási verekedés az NB II-ben, szurkolók és a biztonságiak ütötték egymást
- Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket
- A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a kormányra - a nap hírei
- Súlyos börtönt kapnak a homoszexuálisok Irakban
- Megállíthatatlannak látszik az orosz offenzíva