Brutális terhet kaptak a nyakukba a magyar idősek: a nyugdíjuk fele is rámehet, egyre többen vannak

Amíg 2021-ben az Eurostat friss adatai szerint csak a magyar lakosság 2,4 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladták a jövedelem 40 százalékát (lakhatási támogatásokat nem számolva), addig 2022-ben már a lakosság 8,1 százalékát érintette a probléma. A látványos növekedésben közrejátszhat a rezsiemelés, mivel - Luxemburg kivételével - Európában a stagnálás és csökkenés volt jellemző 2022-ben. 

Az Európai Unió országaiban átlagosan a lakosság 8,7 százaléka élt olyan háztartásban 2022-ben, ahol a jövedelmek több mint 40 százaléka megy el a lakhatási költségekre. Az arány nem változott 2021-hez képest. Magyarországon azonban 3 éve még csak a lakosság 2,4 százaléka volt érintett, ez az arány nőtt 2022-re 8,1 százalékra. Ezzel bár még az uniós átlag alatt vagyunk, a helyzet jelentősen romlott.

Egyedül Luxemburgban volt 2021-ről 2022-re kiugró, 10,1 százalékpontos növekedés, Bulgáriában 3,5 százalékponttal nőtt az érintettek aránya. További 5 országban volt 1 százalékpont feletti növekedés, 18 országban inkább stagnálás mutatkozik, és 5 országban volt 1 százalékpont feletti csökkenés. Köztük például a szomszédos Szlovákiában, ahol 2021-ben még a lakosság 7,1 százalékának volt túlzottan megterhelő anyagi teher a lakhatás, 2022-ben már csak 2,5 százaléknak. Ezzel ők vannak a lista legvégén.

A szomszédos országok közül Szerbiában ez az arány 13,1 százalék, Romániában 8,5 százalék, Ausztriában 7,4 százalék, Szlovéniában 4,1 százalék, és az említett Szlovákiában 2,5 százalék. Magyarországon ehhez képest 8,1 százalék az az arány, az EU-s átlag 8,7 százalék. 

Mindez számszerűen azt jelenti, hogy közel 780 ezer magyar lakos élt olyan háztartásban, ahol a lakhatás nagy anyagi teher, közülük nagyjából 100 ezer 18 év alatti és 171 ezer 65 év feletti lakos. Nem csak abban mutatkozott fordulat 2021-hez képest, hogy a lakosságnak már sokkal jelentősebb része volt érintett Magyarországon. Amíg a korábbi években jellemzően a lakosságát egészénél kisebb arányban érintették a magas lakhatási költségek a nyugdíjas korosztályt, úgy 2022-re ez megfordult: 0,5 százalékponttal nagyobb arányban voltak ennek kitéve a 65 év felettiek:

A nyugdíjas korosztályban azért is aggasztó ez az arány, mert a 65 év felettiek jellemzően saját ingatlanban élnek, tehát nem a magas albérleti díjak viszik el a jövedelmük jelentős részét. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy 2022 augusztusában változtak a rezsiszabályok: azóta az átlagfogyasztást meghaladó fogyasztásért már piaci árat kell a lakosságnak is fizetnie. Ez pedig nagyban érinthette az idősebb korosztályt, akik közül sokan a szükségleteiket meghaladó méretű családi házakban, akár többgenerációs ingatlanban élnek. 

Ahogy arról korábban írtunk, rengeteg idős magyar él olyan lakásokban, amelyek túl nagyok az igényeikhez, és minden télen kihívást jelenthet felfűteni, felújításra pedig nem jut pénz. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban még a magyar lakosság negyede olyan ingatlanban él, amely meghaladta a szükségleteit, 2022-re ez az arány tovább nőtt, 26,7 százalékra. A 65 év feletti magyarok körében még magasabb volt ez az arány: már 2018-ban is 40,2 százalékuk "túlméretezett" ingatlanban élt, 2022-re 43,6 százalékra emelkedett az arányuk. További részletek ebben a cikkben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális lakhatási krízis érik Magyarországon: erre rámehet az idősek háza, lakása is

Sokan éppen a rossz anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.