Menekülnek a fővárosból a magyarok: ezekben a megyékben találják meg a legtöbben új lakóhelyüket

Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, 14 ezerrel kevesebbnek, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be új lakcímre, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak. A pandémia által előidézett válság egy növekvő tendenciát torpantott meg 2020-ban. 

A 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek tavaly, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet, 2020- ban 63 ezer ember.

Budapestre tavaly 68 ezren költöztek, és 84 ezren döntöttek úgy, elhagyják a fővárost– emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból ennél is többen, közel négyezren. Egyre vonzóbb Fejér megye, valamint a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben 3000-el Somogyban pedig 2500-al többen laktak, mint egy évvel korábban.

Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren be. Ebből 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: több ezerrel csökken a régiók lakossága minden évben. Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.

Rengetegen költöztek Budapesten belül is. 2020-ban 43 ezernél több fővárosi döntött úgy, hogy a kerületén belül maradva változtat lakcímet: a legtöbben, 4662-en a XI. kerületben tettek így, míg a III. kerületben 4200-an, a XIV. kerületben pedig 3575-en. Újbudán, Óbuda-Békásmegyeren, illetve Zuglóban a lakosság 2,8-3,2 százaléka költözött tavaly a kerület egy más pontjára.Közel 58 ezer budapesti döntött úgy tavaly, hogy másik kerületbe költözik, közülük a legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották – ugyanez a három kerület volt, ahonnan a legtöbben mentek el (4300 és 4700 fő között).

Jól mutatja a külsőbb kerületbe költözés erősödő igényét a három legnépszerűbb lakóhelycsere. 820-an döntöttek úgy a XI. kerületben, hogy a szomszédos, Budapest határán lévő XXII. kerületbe költöznek. 730-an Zuglóból költöztek a szomszédos, XVI. kerületbe. 676-an pedig a XIII. kerületből Újpestre.

A főváros vezetése látni véli az okokat a folyamatok mögött

Cikkünk megjelenése után Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala az alábbiakról tájékoztatta a Pénzcentrumot:

Drámai számok látszanak a statisztikai hivatal migrációs jelentéséből - írják. Budapestről tavaly több, mint 84 ezer ember költözött el, a fővárosba máshonnan beköltözőkkel együtt is 16 ezerrel csökkent a város lakossága

Ez olyan, mintha Soroksár, Budapest XXIII. kerülete lakosságának 70%-a tűnt volna el a városból.

A kiköltözők közel fele, 38 ezer fő nem ment messzire, Pest megyében talált új otthont. A kiköltözés önmagában nem jelentene gondot, de az agglomeráció hízása sajátos folyamat: a kiköltözők túlnyomó többsége továbbra is Budapestre jár dolgozni, tanulni, a főváros szolgáltatásait veszik igénybe, hiszen az agglomerációs települések nincsenek felkészülve ekkora roham kiszolgálására.

A kiköltözési folyamat társadalmi szinten mindenkinek okoz problémákat: a környező településeken úgy nő a zsúfoltság, hogy a városok nincsenek felkészülve ennek kezelésére, a Budapestre irányuló ingázás egyre több szmogot és torlódást jelent a Budapesten élőknek, miközben az ingázók is egyre nehezebben közlekednek nap mint nap.

Ez a folyamat nem magától történik, hiszen a kormány lakáspolitikája fűti az agglomerációs kiköltözést, ráadásul az elmúlt évtized autó- és betonpárti városfejlesztése sem tette vonzóbbá Budapestet. Az elővárosi vasútfejlesztés fontos, de önmagában csak szépségtapasz a kiköltözés problémájára. A kormány is azzal számol, hogy a vasútfejlesztés csak kiszolgálja a kiköltözők igényét, és valójában több ezer milliárd forint elköltése után is csak több ingázó autó jár majd Budapestre, mint most.

A mi feladatunk nem kiszolgálni ezt a folyamatot, hanem megállítani és megfordítani. Erről szól Budapest városfejlesztési stratégiája, az Otthon Budapesten. A célja az, hogy széles körben megfizethető lakhatás biztosításával, valamint a város élhetőségének növelésével, tiszta levegővel, több zölddel csábítsuk az embereket Budapestre.

Csak és kizárólag a kiköltözési hullám megállításával kezelhető az az egyre nagyobb válság, amit mindannyian érzékelünk dugók, szmog, kevesebb zöld és balesetek formájában - zárják a Balogh Samu várostervező, kabinetfőnök által jegyzett közleményt.