A rezsicsökkentés árnyoldala: erre az áramár-emelkedést bizony mindenki ráfizet

Magyarországon a rezsicsökkentés egyik terméke, hogy az emberek úgy hiszik, olcsó az áram és a gáz. A kérdéskör azonban ennél jóval összetettebb. A régiós árampiacokon az áram ára csak idén 60 százalékot emelkedett, de az öt évvel ezelőtti szinthez képest háromszorozódott az ára – írja a cikk. Az okok egyértelműen az energiavilág zöldítésére vezetnek vissza, ezért a drágulást egyáltalán nem a Covid-válság egyszeri hatásaként kell értékelni.

A magyar lakosság azonban ebből nem sokat érzékel a hatósági árazás miatt. Fontos tudni, hogy az az áramszámla egy jelentős része az áfa, a másik fele pedig az áram szállítási díja. Tehát nettó módon a hazai lakosság nagyságrendileg 12 forintot fizet egy kWh áramért. Azaz egy mWh-ért 12 000 forintot, nagyságrendileg 34 eurót. A régiós áramárakat meghatározó német áramtőzsdén ugyanennyi áramnak az ára viszont már a 81 eurót is meghaladta.

Ez persze csak az áramár, a rendszerhasználati díjat például önmagában ez nem emeli, de ha minden egyéb változatlansága mellett, ha a fenti áramárat egyszer csak ki kellene fizettetni a lakossággal, akkor egy 300 kWh-s havi fogyasztás esetén a nagyságrendileg 10 800 forintos havi számla 6 380 forinttal, azaz 59 százalékkal emelkedne, havi 17 180 forintra.

Az tehát, hogy például az áramár ennyire olcsó idehaza, az nem jelenti azt, hogy amit magunk nem tudunk megtermelni, azt ne rekord drágán vásárolná az ország. Ami nyilvánvalóan mindenki fizet, adó formájában.