Ítéletet mondtak a korszerűtlen vályogházak felett: több mint 1 millió magyar lakhatása a tét

Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS) 2021. július 1-jén, több mint egy évvel a tavaly márciusi határidő után jelent meg - írja a hvg.hu (a szerző a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője). Ez a stratégia előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok (OP-k) keretében. A Stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson.”

Azaz a jelenlegi épületállomány túlnyomó részének teljeskörű megújuláson kell átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik: a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás. A stratégia szerint 2030-ig évente az épületek 3 százalékán fog mélyfelújítás történni, ami összhangban van az EU Felújítási Hullám stratégiájával is. Ez évi 100-130 ezer épületet jelent, míg jelenleg hozzávetőlegesen évi 1 százalékon történik érdemi energetikai beruházás.

A most publikált kijelentés egyfajta ítéletet jelent mintegy 600 ezer vályogház és magyar háztartás számára, mivel ezeket a kormány szerint „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg.” Továbbá

a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

Habár a jórészt természetes anyagokból (sárból) épült házak nem kompatibilisek sok modern, szintetikus anyaggal, a nagy hőtároló-tömeggel bíró szerkezetük miatt a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják. Számos magyar háztartás az élő bizonyíték arra, hogy sok esetben menthetők ezek az épületek.

Az igazán súlyos probléma azonban az, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (!) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Ők azok, akik a rezsicsökkentést alig érzékelték, mivel az általuk használt tűzifa ára folyamatosan emelkedik – a rezsicsökkentés óta több mint 50 százalékkal. Legtöbben egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését! A stratégia nem tér ki arra, hogy a javasolt lebontás után hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását.