Megnéztük, mit érnek ma ezek az évszázados technológiával épült otthonok, és mikor éri meg beléjük vágni.
Friss diplomás, Máltán élő fiatalok miért akarnak egy többszáz éves, düledező vályogházat a magyar vidéken megmenteni? Milyen buktatói vannak a felújításának, hogyan érdemes nekiállni?
Még manapság is több mint félmillió vályog falazatú ház van Magyarországon, és Budapesten is akad több mint 2000 ilyen ingatlan.
Sokunkban van előítélet, hogy a tanya egy patkány rágta dohos fészek, de nincs ez így! Ha van egy budapesti panelod, annak az árából egy tanyát kacsalábon forgóvá tudsz varázsolni – mesélte a HelloVidéknek Tokaji Sándor…
Világújdonságként nyomtattak Kecskeméten nyár közepén két héten át egy vályogból készített szaunát: a világ első 3D nyomtatott vályog szaunáját. Az Ökodome csapatának úttörő fejlesztése forradalmasíthatja az építészetet.
Ugyanannyi vályogépítésű otthon van Magyarországon, mint panellakás, ezek teszik ki a teljes lakásállomány 13 százalékát.
Külön érdekessége, hogy a Tenkes kapitánya című népszerű sorozat fontos jeleneteit is forgatták itt.
A Fejér megyei Sukorón található vályogház az 1800-as évek végén épült, fogadóként működött fénykorában, a Székesfehérvárra igyekvő vásározók gyakorta megfordultak benne.
Sok magyar családnak kifejezetten nagy segítség lehet az, hogy vidéken még mindig olcsón lehet hozzájutni egy-egy öreg vályogházhoz. Viszont nagyon nem mindegy, milyen szakemberrel, és hogyan állunk neki a felújításnak!
Krémer Karina és Fogarasi Norbert a kilenc lelket számláló Baranya megyei aprófaluban, Tótökföldjén valósította meg az álmát, és hozták létre a saját tanyavilágukat, a Zelentor Naturfarmot, ahol évek óta önellátóan élnek.
Gyönyörű természeti környezetben, a Mátra lábánál fekszik az a valaha romos állapotú parasztház, ami megihlette a két jóbarátot, és eldöntötték, hogy visszaállítják eredeti formájába a tornácos vályogházat.
600 ezer háztartást és így több mint 1 millió ilyen házban élő embert érint a helyzet.
Egyik-másik vályogház olyan rossz állapotban van, hogy szinte menthetetlen, de nagy részük még javítható lenne. Ma is 1 millió magyar él ilyen házakban. Ezért is nagy kár, hogyha nem lépnek időben, lassan nem lesz szakember, aki felújítsa őket.
A kormány szerint ugyanis a vályogházak esetén csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg.
A vályogházakról való lemondás elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás, lakhatás nélkül.
Nem a világ végén járunk, 300 méterre vagyunk az osztrák határtól, Rönökön. A belga párnál azonban nincs térerő, se közműhálózat, ellenben van jó pár tehenük, és építgetik önellátó biogazdaságukat. De miért döntött úgy két belga fiatal, hogy Magyarországra költözik?
A nádtető és a vályog a paraszti építkezés két olcsó, de rendkívül jó minőségű építőiparilag nézve pedig számos hasznos tulajdonsággal bíró alapvető építőanyaga volt.
A nádtető és a vályog a paraszti építkezés két olcsó, de rendkívül jó minőségű, biológiai szempontból egészséges, építőiparilag nézve pedig számos hasznos tulajdonsággal bíró alap építőanyaga volt. A debreceni családi házhoz is ezeket használták fel.
Nagyon népszerűek az olcsón vett, régi építésű vályogházak. Viszont sokan elkövetnek néhány alapvető hibát a felújításkor, ami a bosszúság mellett még milliós kárt is okoz nekik. Szakértő segítségét kértük a megoldásért.
Az Ormánság Magyarország egyik felfedezetlen gyöngyszeme, ahol kis túlzással minden második ház népi építésű, és helyi védettség alatt áll. Bozsits József megmutatja, hogyan lehet állami támogatással csodát tenni a lepusztult épületekkel.
