Sok magyarnak nincs kiút: csak a penész marad lakótársul

A Habitat for Humanity Magyarország idén hatodik alkalommal készítette el éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről. Bár 2016-ban nagy figyelem és a korábbi évekhez képest jelentős központi költségvetési források irányultak a hazai lakhatási helyzet fejlesztésére, ezek főleg a közép-, és felsőközéposztály saját lakáshoz jutását támogatták. Míg a megelőző évben a költségvetés lakhatási célra tervezett kiadásainak kétharmada irányult nem szociális alapú támogatásokra, a tavalyi évre ez az arány már több mint háromnegyedre nőtt. Ha az idei és a következő évre tervezett költségvetések számai nem változnak, a szociálisan célzott központi lakhatási támogatások a lakhatási költségvetés kevesebb mint 10 százalékát fogják kitenni.

Eközben a devizahitelesek lakásvesztését megakadályozó Nemzeti Eszközkezelő hamarosan kimeríti lakásvásárlásra fordítható keretét és nem világos, hogy mi lesz azzal a 45 ezer nemteljesítő jelzáloghiteladóssal, akik az MNB elemzése szerint súlyos fizetési problémákkal küzdenek, és vélhetően más módon nem kezelhető a tartozásuk.

A normatív lakásfenntartási támogatás megszüntetése után a mindössze 3 milliárd forintos keretből működő szociális tüzelőanyag-támogatás a legjelentősebb lakásfenntartási célú támogatási forma. Problémát jelent ugyanakkor,

Penészes lakásokban élünk

Hiába javul a lakásállományok komfort szerint összetétele továbbra is rengeteg olyan lakás található ami a minőséget illetően leszakad a többitől. A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint 320 ezer otthon nem elfogadható minőségű. Ráadásul ezekben a lakásokban tipikusan alacsony jövedelmű, alacsony státuszú háztartások élnek. Az Eurostat 2016-os jelentése szerint Magyarország lakkosságának 26,7 százaléka (2,6 millió ember) él olyan lakásban, ami beázik, vizesedik vagy penészedik. Ráadásul ezek a problémák az átlagnál nagyobb mértékben érintik a gyerekeket.

Meg sem tudjuk fizetni

A háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tették ki lakhatással kapcsolatos kiadások. Ám minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb ez az arány. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelmi tized háztartásaiban például már 30,4 százalék ez a ráfordítás. A legrosszabb helyzet ugyanakkor a bérelt magánlakásban élők vannak, hiszen több mint felük a költi jövedelmének több mint 35 százalékát lakhatásra.

Nincs pénz a fűtésre sem

Az Eurostat adatai alapján adható becslés szerint 9,2 százalék azoknak az aránya, akiknél előfordul az, hogy nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat. Ez mintegy 900 000 embert jelent.