Lepukkant üres lakásokért fizetnek százmilliókat az önkormányzatok

A lakásárak és a bérleti díjak is egyre csak emelkednek, rég elszakadva attól, ahogy az emberek bére növekszik, így egyre szélesebb tömegeknek okoz állandó stresszt és bizonytalanságot, hogy megfizethető, egészséges és kényelmes helyen tudjanak lakni, vagy hogy tudjanak lakni valahol egyáltalán.

A Habitat for Humanity jelentése szerint 2015-ben milliós tömegeket érintett Magyarországon a lakhatási szegénység valamilyen formája,

• 840 ezer embernek okozott komoly gondot, hogy kifizesse a lakásfenntartás költségeit,
• 946 ezer embernek okozott gondot az, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását,
• és félmillió háztartás volt eladósodva,
• arról nem is beszélve, hogy 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy behúz a hideg az ablak mellett.

A helyzet az, hogy ma Magyarországon nem nehéz olyan helyzetbe kerülni, hogy az embernek probléma legyen a lakhatás, hogy megcsússzon és nem tudja, hova menjen, vagy ahová menni tud, az éppen hogy nem lakhatatlan. Amikor pedig egy szakmai társalgásban felmerül a lakhatási szegénység problémája, általában nem kell sokat várni, hogy valaki elkezdjen arról beszélni, hogy ennek

Elméletileg egy széleskörű bárlakáshálózattal pont olyan védőhálót lehetne kifeszíteni a lakásszegénységben érintett százezrek alá, mint amilyet a munkanélküli segély jelent az állásukat elvesztőknek.

A magyar önkormányzatok nemhogy nem bővítik a lakásállományukat, de leginkább igyekeznek megszabadulni attól a nyűgtől, amit a rendszerváltás után a nyakukon maradt lakásállomány jelent, és aminek a fenntartására vagy fejlesztésére gyakorlatilag mindent maguknak kell összekalapozni, állami segítség nélkül.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének szociális bérlakások Budapesten, de messze nincs annyi, amekkora igény volna rá, sok a kifejezetten rossz minőségű lakás és sok lakás áll üresen, többnyire felújításra vagy lebontásra várva. Ráadásul mindez a Budapesti önkormányzatoknak együtt véve több száz millió forintjába is kerül.

Ezeket a lakásokat, már amelyek lakható/kiadható állapotban vannak, az önkormányzat kiadhatja, többségében annak, akinek akarja, vagyis aki a pályázaton megkapja, vagy akinek pályázat nélkül, más jogcímen odaadja.

Sajnos ugyanazokban a belső kerületekben, ahol a legtöbb lakás is van, van a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. A VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, csak a folyosó végén, nincs rendes vizes blokk, és abból következtetve, hogy az ilyen házak milyen állapotban vannak, valószínűleg vannak még egyéb gondok ezekkel a lakásokkal.

Az üres lakások ráadásul nemcsak állnak használatlanul, lebontásra vagy felújításra várva, de pénzbe is kerülnek. Ezek után a lakások után az önkormányzat közös költséget, rezsit, csatornadíjat és minden egyebet, ami kevés lakás esetén csak pármillió forint, a józsefvárosi önkormányzatnak viszont, amely 497 ilyen lakás után fizet, ez 2015 júniusa és 2016 júliusa között hozzávetőleg 198 millió forintjába került. Az ezzel járó költségeket több önkormányzat nem is számolja, de a beérkezett válaszok alapján

A teljes cikk itt olvasható.