22 °C Budapest
Lepukkant üres lakásokért fizetnek százmilliókat az önkormányzatok

Lepukkant üres lakásokért fizetnek százmilliókat az önkormányzatok

2016. október 15. 18:02

Az önkormányzati tulajdonú lakásokról akkor szoktunk hallani, ha kiderül, hogy ilyenekben politikusok vagy a barátaik laknak, vagy ezeket az önkormányzat áron alul eladja (politikusoknak vagy barátoknak), netán éppen kilakoltat belőle egy családot (nem politikust vagy barátot). Arról viszont, hogy pontosan mennyi ilyen lakás van Budapesten, ezek milyen állapotban vannak és mit kezdenek velük az önkormányzatok, arról ritkán lehet olvasni. Az Index kikérte az összes budapesti önkormányzattól a vonatkozó adatokat.

A lakásárak és a bérleti díjak is egyre csak emelkednek, rég elszakadva attól, ahogy az emberek bére növekszik, így egyre szélesebb tömegeknek okoz állandó stresszt és bizonytalanságot, hogy megfizethető, egészséges és kényelmes helyen tudjanak lakni, vagy hogy tudjanak lakni valahol egyáltalán.

A Habitat for Humanity jelentése szerint 2015-ben milliós tömegeket érintett Magyarországon a lakhatási szegénység valamilyen formája,

  • 840 ezer embernek okozott komoly gondot, hogy kifizesse a lakásfenntartás költségeit,
  • 946 ezer embernek okozott gondot az, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását,
  • és félmillió háztartás volt eladósodva,
  • arról nem is beszélve, hogy 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy behúz a hideg az ablak mellett.

A helyzet az, hogy ma Magyarországon nem nehéz olyan helyzetbe kerülni, hogy az embernek probléma legyen a lakhatás, hogy megcsússzon és nem tudja, hova menjen, vagy ahová menni tud, az éppen hogy nem lakhatatlan. Amikor pedig egy szakmai társalgásban felmerül a lakhatási szegénység problémája, általában nem kell sokat várni, hogy valaki elkezdjen arról beszélni, hogy ennek

az egyik megoldása az lenne, ha Magyarországon is lenne normális szociális bérlakáshálózat.

Elméletileg egy széleskörű bárlakáshálózattal pont olyan védőhálót lehetne kifeszíteni a lakásszegénységben érintett százezrek alá, mint amilyet a munkanélküli segély jelent az állásukat elvesztőknek.

A magyar önkormányzatok nemhogy nem bővítik a lakásállományukat, de leginkább igyekeznek megszabadulni attól a nyűgtől, amit a rendszerváltás után a nyakukon maradt lakásállomány jelent, és aminek a fenntartására vagy fejlesztésére gyakorlatilag mindent maguknak kell összekalapozni, állami segítség nélkül.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének szociális bérlakások Budapesten, de messze nincs annyi, amekkora igény volna rá, sok a kifejezetten rossz minőségű lakás és sok lakás áll üresen, többnyire felújításra vagy lebontásra várva. Ráadásul mindez a Budapesti önkormányzatoknak együtt véve több száz millió forintjába is kerül.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A 23 budapesti önkormányzatnak 2016 nyarán összesen 41451 önkormányzati lakás volt a tulajdonában.

Ezeket a lakásokat, már amelyek lakható/kiadható állapotban vannak, az önkormányzat kiadhatja, többségében annak, akinek akarja, vagyis aki a pályázaton megkapja, vagy akinek pályázat nélkül, más jogcímen odaadja.

Sajnos ugyanazokban a belső kerületekben, ahol a legtöbb lakás is van, van a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. A VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, csak a folyosó végén, nincs rendes vizes blokk, és abból következtetve, hogy az ilyen házak milyen állapotban vannak, valószínűleg vannak még egyéb gondok ezekkel a lakásokkal.

Az üres lakások ráadásul nemcsak állnak használatlanul, lebontásra vagy felújításra várva, de pénzbe is kerülnek. Ezek után a lakások után az önkormányzat közös költséget, rezsit, csatornadíjat és minden egyebet, ami kevés lakás esetén csak pármillió forint, a józsefvárosi önkormányzatnak viszont, amely 497 ilyen lakás után fizet, ez 2015 júniusa és 2016 júliusa között hozzávetőleg 198 millió forintjába került. Az ezzel járó költségeket több önkormányzat nem is számolja, de a beérkezett válaszok alapján

A budapesti önkormányzatok legalább 320 000 000 forintot fizetnek ki évente az üres lakások után.

A teljes cikk itt olvasható.

NEKED AJÁNLJUK
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 22. vasárnap
Júlia, Rita
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. május 21. 19:24