Lakásvásárlás 2013: jókora különbség a négyzetméterárakban

Februárban a keleti országrészben 10 ezer forinttal drágább négyzetméter áron vették a paneleket (123 000), mint nyugaton, bár a fajlagos átlagár az utóbbiban volt magasabb (6,4 millió). A tégla lakások esetében azonban fordított a helyzet, a 187 ezres négyzetméterenkénti ár 20 százalékkal magasabb, mint a keleti oldalon mért átlag. Budapesten a budai oldalon 300 ezer forint fölötti átlagértéket mutattak a téglaépítésű ingatlanok, de belváros is megközelítette ezt az értéket 298 ezerrel. A pesti oldalon 211 e Ft/m2 átlagon vásároltak februárban.

Kissé eltérő képet mutat a közép-magyarországi és a vidéki régió a megvásárolt ingatlanok minőségét illetően. Budapesten 39 százalék, Pest Megyében 35 százalék volt a kiváló minőségű ingatlanok aránya az összes eladottból, vidéken ez csupán 27 százalékot mutat. Nyugat-Magyarországon 39 százalék volt a felújítandó, vagy épp lakható kategória aránya, ugyanez Közép-Magyarországon csupán 33 százalékot tett ki.

Az egyik legmagasabb alkuátlagot mutatta a februári hónap a családi házak tekintetében, elsősorban a fővárosban. A 10 százalékos irányár csökkentést követő 13 százalékos vásárlói alku összességében azt jelenti, hogy az eladó eredetileg elképzelt árának 78 százalékáért (irányár x 10% x 13%) sikerült végül megegyezni. Vidéken ugyan némileg csökkent a házat vevők alkukedve, de a januári 4 százalékos irányár változás a duplájára, 8 százalékra módosult, és ezzel a teljes vidéki átlag (házak és lakások együtt) is kissé növekedett.

A szokásosnál valamivel nagyobb volt az első lakásukat vásárlók aránya a fővárosban, vagyis több mint minden harmadik vevő ezt a választ adta a vásárlás okának. Második legnagyobb csoport 24 százalékkal a befektetőké volt, ők 15 milliót költöttek átlagban ingatlanra. Harmadik 17 százalékkal a nagyobba költözők tábora, az ő átlaguk magas, megközelíti a 24 milliót lakásonként. Vidéken is az elsőlakás vásárlók csoportja volt a legerősebb, őket 17-17 százalékkal követte a nagyobba költözők és a befektetők csoportja, de 15 százalékkal a kisebbe költözők sem sokkal maradtak el. A budapesti eladói oldalon 39 százalékkal a legmarkánsabb csoport a nagyobba költözők tábora lett, átlagban 49 négyzetméteres, 10,6 milliós ingatlant adtak el februárban. Ugyanitt minden negyedik eladott ingatlan örökölt, az örökösök 10 millió forint feletti átlagban váltak meg a lakásoktól. Vidéken jóval kisebb, 23 százalék a nagyobba vágyók aránya, itt a legnépesebb csoport az örökösöké lett 42 százalékkal, ami szintén kimagasló. Az örökösök átlagban 60 négyzetméteres lakást adtak el 7,3 millió forintért. A fővárosi 11 százalékkal szemben vidéken 23 százalék lett a kisebbe költözők aránya is, akik átlag 83 négyzetméteres lakásuktól váltak meg.

A 2012. februári tranzakciók paramétereivel összehasonlításban látszik, hogy míg a méretbeli preferencia vidéken semmit nem változott, addig egy évvel később, tehát idén februárban a duplájára nőtt (23%) az olcsóbb, 50-100 ezer Ft/m2 kategória aránya. Pest megyében ennek ellenkezője látszik, a 150 ezer Ft/m2 alatti sávok csökkenése mellett szinte duplázódott, 20-ról 39 százalékra nőtt a drágább 150-200 ezer Ft/m2 árkategória az egy évvel ezelőtti adathoz képest. A fővárosban szintén az olcsóbb kategória volt népszerű februárban, főleg a 150 (Budán a 200-) e Ft/m2 alatti sávokban, illetve a drágább 350-400 ezer forint közöttiben szintén. Ezzel Budán a tavaly februárban legnépszerűbb 10-15 milliós lakásár sáv helyett a legnagyobb csoportot az 5-10 millió közöttiek tették ki idén februárban. Pesten ugyanez az ársáv a legerősebb mindkét időszakban, hiszen a vásárlások felét ez az árkategória teszi ki.