11 °C Budapest

Ilyen lakásokba költözhet félmillió magyar

2013. március 1. 05:12

Magánbérlakásokba költöztetnék a rászoruló magyarokat. Békéscsaba, Kecskemét, Nyíregyháza és Szombathely lehet a Petri-csésze - ezekben a városokban próbálhatják majd ki először az új szociális bérlakáskoncepciót.

Mint ismert, a '90-es évek elejétől az önkormányzatok - állami forrás híján - fokozatosan privatizálták bérlakásaikat. Ma a rendelkezésre álló állomány 120 ezer darab körül mozog, miközben közel félmillió szociális alapon juttatható ingatlanra lenne szükség. Így a legoptimistább számítások szerint is mintegy 300 ezer magyar háztartás szorul ki a főként önkormányzati keretek között működő szociális bérlakásprogramokból. Magyarországon mindezek ellenére utoljára 2000-ben indult szociális bérlakásprogram. Az első Orbán-kormány idején, az első Új Széchenyi Terv keretében épült néhány ezer lakás (senki nem tudja, hogy pontosan mennyi - a szerk.), ugyanakkor ebben az időszakban - az elhúzódó önkormányzati privatizációk miatt - ennél jóval több lakás került még ki a rendszerből.

"A szakma nagy részének az alapkritikája visszamenőleg több kormánnyal kapcsolatban az, hogy szinte kizárólag a tulajdonszerzést támogatták aránytalanul nagy költségvetési forrásokkal, mint például a támogatott lakáshitel, vagy a szocpol. A jelenleg futó program is újra ezeket az elemeket hozza elő, sokkal kisebb mértékben ugyan, mint a korábbiak, de ugyanazt a logikát folytatva" - mondta el korábban a Pénzcentrum.hu-nak Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország leköszönt igazgatója.

"Ha a lakáspolitika bizonyos elemei segítik a gazdaságot, az nagyon jó, de ez egy externális cél. Gyakran elhangzik, hogy ha felpörgetjük az építőipart, akkor az jó hatással lesz a gazdasági fejlődésre. Ez igaz is lehet, de önmagában nem legitim célja egy lakáspolitikának. Egy országos lakáspolitikának persze nem feltétlenül csak a szegényekkel kellene foglalkoznia. Egy jól működő lakásstratégiának társadalompolitikai célja kellene, hogy legyen, hogy mindenki számára nyitva álljon a méltányos lakáshoz való hozzáférés lehetősége" - vélekedett korábban Sümeghy György.

Pedig a piacon lakásfelesleg van. Mindezek ellenére ugyanakkor a kereslet csak ritkán találkozik a kínálattal - a bérleti díjakat az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni. Ez a disszonancia viszont a teljes bérleti piacra hatást gyakorol. A masszív túlkínálat ugyanis az árszabásban is tükröződik, arról nem is beszélve, hogy sok tulajdonos - a hosszú üresjáratok miatt - nem képes profitra váltani befektetését. Éppen ezért a Városkutatás Kft és a Habitat for Humanity Magyarország szerint növelni kell a szociális bérlakások számát, méghozzá úgy, hogy egy közvetítő szervezet, ún. "Szociális Lakásügynökség" koordinálásával a kiadásra váró magánlakásokat vonják be a szociális bérlakásrendszerbe.

Egy koordinációs feladatokat ellátó intézmény gondolata nem számít újdonságnak Európában - a Belgiumban, Olaszországban, Írországban, vagy éppen Franciaországban működő szociális bérlakás programok közül szinte mindegyik mögött központi lakáspolitikai program áll. Ezekben az országokban kétféle módon növelik a megfizethető bérlakások számát: egyrészt a tulajdonosokat teszik érdekeltté a piaci lakbér alatti szint elfogadásában, másrészt a bérlők fizetőképességét igyekeznek növelni. A programok finanszírozása központi forrásból történik helyi támogatásokkal kiegészítve.

A szakmai szervezetek szerint a hazai rendszer működését a Szociális Lakásügynökségek biztosítanák. Ezek olyan szervezetek, melyek közvetítenének a lakások tulajdonosai és a bérlők között, továbbá kezelnék a tulajdonosok és bérlők kockázatait. A programot a központi irányításon túl olyan "lakástársaságok" valósítanák meg, amelyek például önkormányzati ingatlankezelő szervezetekből, non-profit szervezetekből, esetleg lakásszövetkezetekből jöhetnek létre.

A többnyire koordinációs, s adminisztratív feladatokat ellátó ügynökségek mellett ugyanakkor speciális ösztönzőrendszer kialakítására is szükség van. A jelenlegi jogszabályi és támogatási környezet ugyanis jelenleg nem kezeli harmonikusan a rendszert. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. vezetője szerint elsősorban a jogszabályi környezet változására, a tulajdonosi- (például adó-, és felújítási támogatások), illetve lakbér jellegű támogatások (például lakbérfinanszírozás a cafetériarendszeren keresztül) bővítésére lenne szükség. De szükség lehet egy garancia-alap létrehozására is, mely a kockázatok kezelésében játszana szerepet.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a várhatóan szeptemberig elkészülő részletes javaslatokra, melyek tartalmazzák majd a jogszabályok és az intézményrendszer kialakítását, valamint a várható költségeket, mennyire lesz majd nyitott a kormányzat. A tapasztalatok szerint ugyanis a lakáspolitika többnyire mostohagyereke a mindenkori kormányzatnak. Főként, hogy az egész rendszert több minisztérium, tucatnyi tisztségviselője mozgatja. Az egyik szempont szerint a lakáspolitika a gazdasági minisztériumhoz tartozik, a másik szerint a vidékfejlesztésihez, míg a harmadik szerint az erőforráshoz. Sőt, a Belügyminisztériumban van az építésfelügyelet. Egy ilyen széttagolt helyzetben pedig, amikor egyébként is nagy a fluktuáció az államigazgatásban, nagyon nehéz egy koncepciót átverekedni a döntéshozók hadán.

Továbbá kérdéses az is, hogy a jellemzően feketéző "főbérlőket" mivel lehet majd rávenni a tisztán működő lakásügynökségekre. Főként, hogy szociális bérlakásállomány révén vélhetően jóval kevesebb büdzsé áll majd rendelkezésre, mint amennyit piaci alapon elvárnának a tulajdonosok. Hegedűs József szerint a rendszer kiszámíthatósága, hosszú távú perspektívája jelenti majd a biztosítékot a tulajdonosoknak, akik hajlandók ingatlanukat bevinni a rendszerbe.

Négy magyar nagyvárosban ugyanakkor már most kezdetét veszi a munka, ahol a helyi viszonyok elemzésére építve tesznek majd le konkrét javaslatokat a modell mihamarabbi bevezetésére. Bár a szándéknyilatkozatokat már aláírták Békéscsaba, Kecskemét, Nyíregyháza és Szombathely önkormányzataival, kötelezettségi megállapodás ugyanakkor mindeddig nem született.

 

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?