Nemzeti Épületenergetikai Stratégia: pazarlás helyett munkahelyek

2012. augusztus 29. 11:00

Összhangban az Európai Parlament nemrég meghirdetett összehangolt épületenergetikai stratégiájával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát készít 2013 nyarára. Az uniós irányelvekkel összehangolt szakpolitikai dokumentum a meglévő épületek energiahatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd a hosszú távú koncepciókat. A stratégia fontos iránymutatója lesz az épületenergetikai felújítási programok tervezésének is.

Az alacsony energiafelhasználású épületek - noha a szén-dioxid és az energia tekintetében költségmegtakarítási potenciáljuk nagy -, számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek az Európában. Az kritikán aluli állapotok talán egyik legrosszabb példája éppen Magyarország. A 4,2 milliós hazai épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt. Az energiafelhasználás 40 százaléka a rossz állapotú épületekhez kötődik, ráadásul a többlet energiafelhasználás kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Hazánkban az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is.

Éppen ezért alig egy hónapja jelentette be az Európai Bizottság, hogy kétfrontos küzdelmet indít a fenntartható európai fejlődés biztosítása érdekében. Egyrészt a jövőben összehangolt stratégiát indít az alacsony energiafelhasználású épületek fejlesztésére, másrészt ezen a folyamaton keresztül nyomást gyakorol az építőipar felélesztésére, s így a munkanélküliség csökkentésére. A stratégia főbb elemei magukban foglalják a kedvező befektetési feltételek elősegítését. Másrészt az innováció fellendítése és a mobilitás előmozdítása révén a munkavállalók képzettségének fejlesztése is a stratégia része. Harmadszor a forráshatékonyság javítása is ide sorolandó, amelyet az EU fenntartható építőipari rendszereinek kölcsönös elismerésének javításával kívánnak elérni. Negyedszer szabványosított gyakorlati tervezési kódokat biztosítanak az építőipari vállalatok számára, mellyel könnyebben dolgozhatnak más tagállamokban. Végül segítik az európai építőipari vállalatok globális helyzetét, hogy elősegítsék a jó teljesítményt és a fenntartható ipari szabványokat a harmadik országokban.

Miért van szüksége az EU-nak és Magyarországnak építőipari stratégiára?

  • a pénzügyi és gazdasági válság következtében az építési és infrastruktúrával kapcsolatos munka 17 százalékkal visszaesett 2008 januárja és 2012 februárja között az EU 27 tagállamában
  • az ingatlanbuborék kipukkadása még tovább csökkentette az ágazat aktivitását, munkanélküliséget okozva
  • a hitelpiacok zsugorodása és a késedelmes fizetések további nyomást gyakoroltak az építőipari vállalatok fizetőképességére
  • az ágazatnak állandóan képzett munkaerőre van szüksége
  • az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozott verziójában bejelentették a közel nulla energiafelhasználású épületek bevezetését, amely az építőipari ágazatot nagy kihívás elé állítja
  • az energiahatékonyság fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások integrálására tett erőfeszítések lassan haladnak előre, különösen a már meglévő épületek felújítása kapcsán
  • a nemzetközi piacok helyzete kritikus az uniós piaci szereplők számára. A harmadik országok versenyfeltételei, például a kevésbé szigorú társadalmi és környezeti követelmények is nehézségeket okoznak. A nem uniós (például kínai) piaci szereplők állami támogatásban is részesülnek, ami korlátozza az uniós szereplők lehetőségeit a piachoz való hozzáférésben.

Jön a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Az uniós stratégiával összhangban Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a témában jártas és elismert egyetemi szakértők közreműködésével dolgozza ki a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS). Az első lépés az épületállomány energetikai feltérképezése, a rendelkezésre álló adatok és konkrét felmérések alapján. A NÉeS részeként gazdasági hatástanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készül a későbbi felújítási programok forrásigényének és pénzügyi hatásainak tervezhetősége érdekében. A stratégia egyik legfontosabb eredményeként egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer jön létre a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére.

Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrejöttével hatékony támogatási és finanszírozási program készíthető a következő évekre. A stratégia ugyanakkor többek között megalapozza egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásának lehetőségét is. A készülő dokumentum az Európai Unió épületenergetikai törekvései mellett a hazai keretprogramok, így az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit is alátámasztja majd.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hiába a hangzatos stratégia, ha...

Az új épületek építésére, illetve meglévő épületek jelentős felújítására vonatkozó hatályos magyar energiahatékonysági követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Pedig a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását is figyelembe véve az épület használói számára "olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő építés jelent. Szakmai szervezetek szerint tehát szükség lenne a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.

Ezzel szemben hiába készült el már 2011-ben a 7/2006 TNM rendelet módosítója, az előterjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben "A" és "B" változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorítására vonatkozólag. Az "A" verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a "B" verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban. A jogszabály-tervezetről viszont egyelőre nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag.

 

Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 7. kedd
Tódor, Rómeó
6. hét
Február 7.
A házasság hete
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?