1 °C Budapest

Így számolna le Brüsszel a magyar munkanélküliséggel

Pénzcentrum
2012. augusztus 1. 11:33

Kétfrontos küzdelmet indít az Európai Bizottság a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. Egyrészt a jövőben összehangolt stratégiát indít az alacsony energiafelhasználású épületek fejlesztésére, másrészt ezen a folyamaton keresztül nyomást gyakorol az építőipar felélesztésére, s így a munkanélküliség csökkentésére. Az uniós stratégia sikerére Magyarországon is hatalmas szükség van. Azon túl ugyanis, hogy mihamarabb fel kellene rázni az évek óta vegetáló építőipart, a magyar lakásállományra is ráférne egy jókora ráncfelvarrás. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70 százaléka ugyanis nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az alacsony energiafelhasználású épületek - noha a szén-dioxid és az energia tekintetében költségmegtakarítási potenciáljuk nagy -, számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek a piacon. Mivel az EU-s munkavállalók több mint 10 százaléka az építőiparban dolgozik, az Európai Bizottság stratégiát javasolt az ágazat fellendítésére, hogy az építőipar újult erőre kapjon mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója.

A stratégia főbb elemei magukban foglalják a kedvező befektetési feltételek elősegítését, különösen az épületek felújítása és karbantartása terén. Ide tartozik például az Európai Befektetési Bank (EBB) által a júniusi Növekedési és Foglalkoztatási Paktum részeként rendelkezésre bocsátott összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzése. Másodszor az innováció fellendítése és a mobilitás előmozdítása révén a munkavállalók képzettségének fejlesztése is a stratégia része. Harmadszor a forráshatékonyság javítása is ide sorolandó, amelyet az EU fenntartható építőipari rendszereinek kölcsönös elismerésének javításával kívánnak elérni. Negyedszer szabványosított gyakorlati tervezési kódokat biztosítanak az építőipari vállalatok számára, mellyel könnyebben dolgozhatnak más tagállamokban. Végül segítik az európai építőipari vállalatok globális helyzetét, hogy elősegítsék a jó teljesítményt és a fenntartható ipari szabványokat a harmadik országokban.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai európai biztos a következőket nyilatkozta: "A jelenlegi súlyos gazdasági és társadalmi válságban az alacsony energiafelhasználású épületek biztonságos és életképes befektetéseket jelentenek a társadalom és a magánbefektetők számára. Az építőipari ágazatnak ebben az innováció és az új tehetségek idevonzásának lehetőségét kellene látnia. Az új technológiák nemcsak az új házak, hanem a már meglévő épületek millióinak felújítása terén is nagy potenciállal rendelkeznek, amelyeket az EU 2020 célkitűzéseinek megfelelően energiahatékonnyá kell tenni. Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget. Az építőipari ágazat a fenntartható fejlődés mozgatórugójává válhat."

Miért van szüksége az EU-nak építőipari stratégiára?

  • a pénzügyi és gazdasági válság következtében az építési és infrastruktúrával kapcsolatos munka 17%-kal visszaesett 2008 januárja és 2012 februárja között az EU 27 tagállamában
  • az ingatlanbuborék kipukkadása még tovább csökkentette az ágazat aktivitását, munkanélküliséget okozva
  • a hitelpiacok zsugorodása és a késedelmes fizetések további nyomást gyakoroltak az építőipari vállalatok fizetőképességére
  • az ágazatnak állandóan képzett munkaerőre van szüksége
  • az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozott verziójában bejelentették a közel nulla energiafelhasználású épületek bevezetését, amely az építőipari ágazatot nagy kihívás elé állítja
  • az energiahatékonyság fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások integrálására tett erőfeszítések lassan haladnak előre, különösen a már meglévő épületek felújítása kapcsán
  • a nemzetközi piacok helyzete kritikus az uniós piaci szereplők számára. A harmadik országok versenyfeltételei, például a kevésbé szigorú társadalmi és környezeti követelmények is nehézségeket okoznak. A nem uniós (pl. kínai) piaci szereplők állami támogatásban is részesülnek, ami korlátozza az uniós szereplők lehetőségeit a piachoz való hozzáférésben.


A tagállamok és az ágazat képviselőinek részvételével magas szintű fórum kerül megrendezésre, amely felügyeli a stratégia végrehajtását. és ajánlásokat tesz azzal kapcsolatban, hogy milyen kiigazításokra vagy új kezdeményezésekre van szükség. Ezzel egy időben tematikus és egyéb csoportok tárgyalják az egyes kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatos különböző megközelítéseket, értékelik a meglévő intézkedéseknek az egyes kezdeményezésekre gyakorolt valószínű hatásait nemzeti és ágazati szinten, és figyelik, hol lehet szinergiákat kialakítani.

A kezdeményezés szükségessgével vélhetően sokan egyetértenek. Perényi Tamás DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense az energiatudatos szemléletformálással kapcsolatban korábban így nyilatkozott a Pénzcentrum.hu-nak: "Arra nagy szükség lenne, hogy tudományosan megalapozott adatok álljanak a tervezők rendelkezésére, legyenek olyan kutatások, amelyek a hőszigetelésre, az energiatakarékosságra, a passzívházakra, az alacsony energiafogyasztásra, az alternatív fűtésekre adnak olyan sillabuszokat, amelyek alapján akár a megrendelő is, akár a tervező építész is megfelelően tud dönteni."

A magyar lakások 70 százaléka elavult

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának közelítőleg 80 százaléka hőcélú felhasználás (fűtés, használati melegvíz, illetve főzés).Ugyanakkor a megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. Sokatmondó adat, hogy ma még egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energia-felhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. Magyarország az EU 27 országából az EU átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás tekintetében a tíz legmagasabb között van (a 2000-2007 közötti 220 kWh/nm/év európai átlaghoz képest a magyar lakossági átlagérték 247 kWh/nm/év). Az energiahatékonyság javításának tehát kiemelt részét kell, hogy képezzék az épületenergetikai fejlesztések.

Az Energiaklub egy 2011-es tanulmánya szerint a családi házakban csupán jobb hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető (a kormány által remélt "mélyfelújítás" elérése). Ugyanakkor a tanulmány ehhez igen szigorú követelményeket határoz meg. Mint írják a homlokzatok esetében csak grafit vagy poliuretánhab alapú hőszigeteléssel érhető el, falazattól függően különböző vastagságban a 60 százalékos energiamegtakarítás, míg az ablakok tekintetében a 3 rétegű üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani ezt a követelményt.

A panel és tégla társasházak esetében azonban a 60 százalékos megtakarítás eléréséhez az épülethéj felújítása mellett a fűtési rendszer korszerűsítése (1 csövesről 2 csöves rendszerre történő átállás és termosztatikus szelepek felszerelése) is szükséges. Tégla társasházak esetén ez kondenzációs kazánt jelent, míg a távfűtéses panel épületeknél (legalábbis, akik nem akarnak leválni a távfűtésről - a szerk.) a fűtés szabályozhatóvá tétele jöhet szóba. Mindazonáltal a távfűtéses épületeknél ez sem elegendő, vagyis a fentebb említetteken túl valamilyen megújuló energiaforrás alkalmazása is elengedhetetlen a 60 százalékos primerenergia-megtakarítás eléréséhez.

Jöhet a vasszigor?!

Az energiatudatos szemlélet előmozdítására igen szigorú utat választanának a szakmai szervezetek, illetve a kormányzati szervek. Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében az Energiaklub meghatározta azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az elemzés egyértelműen feltárta, hogy a hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Pedig a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását is figyelembe véve az épület használói számára "olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő építés jelent. Szükség van tehát a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.

Bár már 2011-ben elkészült a 7/2006 TNM rendelet módosítója, ám az előterjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben "A" és "B" változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorításáról. Az "A" verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a "B" verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban. A jogszabály-tervezetről viszont - mint korábban is említettük - még nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?