Energetikai tanúsítvány: nem befolyásolja az ingatlanok értékét.

Szakértők szerint az energetikai minősítések rendszere módosításra szorul. A rossz besorolás éppen úgy nem jár kézzel fogható hátrányokkal, mint ahogy a jó minősítéshez sem kapcsolódnak előnyök - adókedvezmények, jóváírások. Emellett a változtatást indokolja az is, hogy a jelenlegi rendszer visszaélésekre módot adó kiskapukat is nyitva hagyott.

Ilyen például, hogy elvileg az épületeket a korábbi energiafelhasználásukat igazoló számlák alapján is lehetne minősíteni. Egy lakóház előző évi gázszámláiból azonban nem derül ki, hogy lakták-e. A számla lehet alacsony, ha lakó nélkül a fűtés is minimális volt. De a ténylegesnél jobb minősítést eredményezhet az is, ha valaki a gázfűtés mellett például fatüzelésű kályhát is használ, ám ezt nem vallja be. Ezzel szemben ronthatja a minősítést, ha valahol sokat szellőztetnek. Az ablakokon kiszökő meleg pótlásához az egyébként indokoltnál több energiára van szükség. A takarítónő figyelmetlenségéből kieregetett meleg ára viszont nem különül el a számlákban, így az energetikai minőségtanúsítvány is rosszabb eredményt mutat.

Ezekre azonban még jogszabály-módosítások sem jelentenek orvosságot. A társasházak lakóinak például meg kell barátkozniuk azzal, hogy lakásuk besorolása esetleg eltérő lehet a ház egészétől. Mi több, lakás és lakás között is van eltérés.

Az energetikai tanúsítványok egy ideig valószínűleg még nem befolyásolják érdemben az ingatlanok forgalmi értékét. Az árak továbbra is a környezeti- és a telekadottságoktól függnek majd. A jó környéken és jó adottságú telken álló pazarló házat ugyanis feltehetőleg akkor is megvásárolják, ha utólag szigetelni kell. Egy rossz helyen emelt épületre viszont akkor is nehezebb lesz vevőt találni, ha energiatanúsítványa az A+ kategóriába sorolja.