Nagyítóval kell keresni a külföldieket az ingatlanpiacon

Az általános pesszimista hangulat ellenére az új építésű lakások piaca nem állt le, azonban hangsúlyeltolódások mindenképpen tapasztalhatóak. A tipikus vásárló 15-25 millió forint közötti ingatlant keres, sokkal alaposabban utánanéz a hitel és támogatási lehetőségeknek, és hosszú idő után újra hajlamos kisebb alapterületű lakásban gondolkodni - valamint legalább 15-30% önerővel rendelkezik.

Nincs jelentős árcsökkenés

Tavaly ősszel tömegesen vonultak ki a külföldiek a magyar lakáspiacról, mind a beruházói, mind pedig a vásárlói oldalt tekintve, de a hazai vásárlók is komolyan elbizonytalanodtak, főleg a devizahitel-lehetőségek jelentős beszűkülése miatt. Mostanra úgy tűnik, valamennyire kezd helyreállni a piac, de a korábbi években tapasztalt forgalom visszatérésére még várni kell - jelezte Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője.

A kínálati oldalon mindezek ellenére nem csökkentek az árak jelentősen, bár nehezebb az értékesítés, mint mondjuk tavaly ilyenkor. Öröm az ürömben a kész lakásokat árusító beruházók számára, hogy a potenciális vevők döntő többsége a megtekinthető, bejárható, azonnal beköltözhető lakások iránt érdeklődik, az előértékesítésben kínált ingatlanok iránt mérséklődött az érdeklődés, kevesen mernek a mostani helyzetben "látatlanban" ingatlant vásárolni. Ilyen, azonnal költözhető lakásból a DH-nál jelenleg igen nagy a kínálat.

Dezertáló külföldiek

A külföldi vásárlók gyakorlatilag teljesen eltűntek a vételi oldalról, leginkább csak a bérleti piacon képviseltetik magukat, de a hazai érdeklődök is alaposabban átgondolják a vásárlást. Az a vásárlási modell, amelyben számos külföldi vevő befektetési céllal gyakorlatilag látatlanban vette meg a lakásokat, jelenleg nem igazán működőképes. Ennek jelei már tavaly elkezdtek megmutatkozni, amikor több külhoni befektető is azzal szembesült, hogy a továbbértékesítésre megvásárolt lakásaitól nem, vagy csak nehezen tud megszabadulni.

A magyar ingatlanpiac ennek ellenére továbbra is versenyképes tudna maradni, ha a globális pesszimista hangulat nem nyomná rá a bélyegét a vásárlási kedvre. Mind a régióhoz, mind pedig az EU nyugati tagállamaihoz képest a hazai ingatlanárak alacsonyan vannak - míg Pozsony külvárosában 25-28 millió forintot is elkérnek egy átlagos panellakásért, Budapesten ennyiért már jó minőségű, jó helyen található új építésű ingatlant lehetne vásárolni, panelből pedig legalább kettőt.

Önerő nélkül már nem megy

A válság begyűrűzésével változtak a hazai vevők lehetőségei is, nehezebb hitelhez jutni, eltűntek a 0%-os konstrukciók a piacról, valamint a banki értékbecslők ceruzája is vastagabban fog: könnyen előfordulhat, hogy alacsonyabbra értékelik a kinézett lakást, mint mondjuk egy évvel ezelőtt tették volna, vagy éppen már nem találják elfogadhatónak azt a jövedelmi szintet, ami egy éve ilyenkor még simán átcsúszott volna a hitelbírálaton.

Sokan gondolnak arra, hogy az állami támogatási rendszer igénybevételével teremtik elő a szükséges tőkeerőt, ennek azonban könnyen gátat szabhat, ha a megszellőztetett tervek szerint például a szocpol kedvezmény feltételeit szigorítanák, vagy rászorultsági alapon folyósítanák. Korábban előfordult, hogy a hiányzó tőkét néhány vásárló személyi hitelből pótolta, azonban a mostani 30% körüli THM szintnél ezt már nagyon kevesen választják.