14. havi nyugdíj: adóemelés, hiánynövelés vagy komoly költségvetési átcsoportosítás lehet az ára a juttatásnak

Lázár János egy vidéki fórumon arról beszélt, hogy a kormány számol és dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Az intézkedés kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, meg lehetne valósítani, hiszen a költségvetésben arra van pénz, "amire a kormány elhatározza, hogy legyen". A Nyugdíjguru szerint a plusz egyhavi nyugdíj hozzávetőleg 585 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek, így a prioritásokat biztosan át kell rendezni.

Komoly teher a költségvetésnek

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Pénzcentrum megkeresésére közölte: szerintük a jelenlegi költségvetési helyzetet tekintve egy ekkora tétel kigazdálkodása komoly kihívást jelent. A költségvetés mozgástere szűk, a kormányzat elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság-ráta csökkentése mellett. Egy ilyen mértékű, előre nem tervezett kiadás finanszírozása alapvetően három módon képzelhető el:

• Meglévő kiadások átcsoportosításával: Ez azt jelentené, hogy más területekről (pl. beruházások, intézményi működési költségek) kellene forrásokat elvonni, ami az érintett szektorokban feszültséget okozhat.
• Adóbevételek növelésével: Új adónemek bevezetése vagy meglévők emelése szintén egy opció, de ez a gazdasági szereplőkre és a lakosságra róna további terheket.
• A költségvetési hiány növelésével: Ez a legegyszerűbb út, azonban ellentétes lenne a jelenlegi fiskális konszolidációs törekvésekkel, és negatívan befolyásolhatná az ország pénzpiaci megítélését, valamint növelné az államadósságot.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása. Bevezetése a hiánycél felülvizsgálatát vagy jelentős kiadási-bevételi szerkezeti átalakítást igényelne

- fogalmaztak.

Virovácz Péterhez hasonlóan a GKI is úgy látja, a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly hatással lenne a magyar gazdaságra. Mint mondták, egy ilyen mértékű, a lakossághoz közvetlenül kiáramló transzfernek érdemi makrogazdasági következményei lennének, különösen, ha az a jövő áprilisi választást megelőző időzítéssel valósulna meg.

A nyugdíjas korosztályra jellemző a magas fogyasztási hajlandóság, vagyis a jövedelmük nagy részét elköltik, jellemzően alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. A plusz egyhavi juttatás ezért szinte teljes egészében és azonnal megjelenne a kiskereskedelmi forgalomban, jelentős, de egyszeri keresletélénkítő hatást kifejtve. Ez rövid távon pozitívan hatna a GDP-re a fogyasztási oldalon

- írta a GKI. Hozzátették: a hirtelen megnövekvő kereslet a kínálati oldalon árfelhajtó hatással bírna. A kereskedők és szolgáltatók, érzékelve a lakosságnál megjelenő többletpénzt, hajlamosak lehetnek árat emelni.

Ez a hatás különösen az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek piacán lenne érezhető, amelyek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában nagy súlyt képviselnek. Az április előtti időzítés a húsvéti időszak miatt tovább erősítheti ezt a szezonális inflációs nyomást

- közölte a GKI.

A rendvédelmisek is rengeteg pénzt kapnak

A nyugdíjasok 14. havi juttatása még nem biztos, de a rendvédelmi dolgozók 2026 elején megkapják a hathavi juttatásuknak megfelelő fegyverpénzt, amely szintén élénkítheti a keresletet. Ám ennek hatásmechanizmusa és mértéke eltér a nyugdíjasoknak nyújtott juttatástól a GKI szerint.

Bár a kedvezményezettek köre jóval szűkebb, mint a nyugdíjasoké, az egy főre jutó összeg lényegesen magasabb. Ennek a jövedelemnek egy részét vélhetően nem azonnali fogyasztásra, hanem nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek (pl. autó, műszaki cikkek) vásárlására, lakásfelújításra, hiteltörlesztésre vagy megtakarításra fordítanák. A fogyasztásra gyakorolt hatása tehát elnyújtottabb és más szerkezetű lehet, mint a nyugdíjak esetében

- részletezték. Így szerintük az intézkedés teljes nemzetgazdasági szintű inflációs hatása mérsékeltebb, mint a 14. havi nyugdíjé, mivel a kifizetett összeg összességében alacsonyabb és a kedvezményezetti kör kisebb.

Ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben (pl. használt autók, elektronikai cikkek, építőanyagok) okozhat egy érezhető, de valószínűleg átmeneti keresleti és árnyomást. A két intézkedés együttesen, rövid időn belül történő megvalósítása felerősítené a fent vázolt keresletélénkítő és inflációs hatásokat

- fogalmaztak a GKI szakértői.