A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a módosítás nem befolyásolja az effektív monetáris kondíciókat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi – a vagyonra vetített – klasszikus díjterhelési mutatója 0,69 százalékra csökkent a korábbi 0,72 százalékról. Ennek egyik oka a jelentősen növekedő vagyon, másik a nagyobb összegű tagdíjbefizetéseknél alkalmazott sávos csekélyebb működési költségelvonás. A vagyonarányos befektetési költségek a tavalyi magas hozamok miatti vagyonkezelői sikerdíjak ellenére is csak minimálisan nőttek. Így a pénztárak továbbra is versenyképes nyugdíjmegtakarítási megoldást nyújtanak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit visszamenőleg kifejező klasszikus díjterhelési mutató 2023-ban átlagosan 0,69 százalékra csökkent az előző évi 0,72 százalékról – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójában. Ezen belül a működésre a tagoktól levont díjrész 0,31 százalékról 0,27 százalékra apadt. A mérséklődés oka, hogy e mutatónál a működésre és likviditási tartalékképzésre levont összeget a vagyonhoz viszonyítjuk, márpedig a tavalyi jelentős, 21 százalékos vagyonnövekedés miatt így fajlagosan csökkent a működési díjterhelés. A befektetési díjterhelés tavaly 0,42 százalék lett az előző évi 0,41 százalékhoz képest. A minimális változáshoz a 2023. évi kiemelkedő hozameredmények után a vagyonkezelőknek kifizetett sikerdíjak járultak hozzá.
A korrigált díjterhelési mutató – amely a vagyonhatás kiszűrésével, egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus megtakarításához viszonyítja a tagi költségeket – az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt. A működési díjterhelési rész kis mértékben (0,32-ről 0,31 százalékra) itt is csökkent. Ennek oka, hogy számos pénztár sávos, az egyre nagyobb befizetett éves tagdíjból egyre kisebb költséghányadot elvonó rendszert alkalmaz. Mivel tavaly a befizetett tagdíj 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a működési díjterhelési rész csökkent. Ezzel párhuzamosan a befektetési költségrész itt is minimálisan (0,41-ről 0,42 százalékra) nőtt.
A 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) tavaly átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022. évi 0,94 százalékról. Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók tehát egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.
A TKMNYP – a visszatekintő jellegű és csak az előző évi tagdíjból levont működési, likviditási költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – előretekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait. E mutatót a pénztárak honlapjaikon is közzéteszik, s azok az MNB honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel (akár 10 vagy 15 éves periódusra is). A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák között nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.
Elképesztő robbanás a hazai nyugdíjszámláknál: rengeteg magyar lépett, nem semmi pénzt halmoztak fel
Egy NYESZ-számlán átlagosan 6,19 millió forintot tartanak a befektetők az MNB legfrissebb adatai szerint.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







