Nesze neked nyugdíjemelés: zsemlében mérve sem sokat ér az 1,2 százalék

Nesze neked nyugdíjemelés: zsemlében mérve sem sokat ér az 1,2 százalék

2020. december 9. 11:31

A járvány évének végéhez közeledve már egyáltalán nem csak nosztalgikus panaszkodásként hat, hogy régen minden mennyivel olcsóbb volt. A drasztikus élelmiszerár-emelkedéseket hétről hétre lehet érezni az egyre vékonyodó pénztárcákon. A nyugdíjasok pedig sokszorosan megérzik a drágulást: egyre reálisabbnak hat, hogy  ma kevesebbet ér a nyugdíj, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Bár az ember hajlamos elfelejteni, hogy amikor még 20 forint alatt volt mindenhol a zsemle ára, akkor a havi nyugellátás összege is kevesebb volt, így az igazságot úgy lehet kideríteni, ha az adott év átlagárainak és átlagos nyugdíjösszegeknek arányát vetjük össze. A Pénzcentrum ezért most tíz alapvető élelmiszer esetében számolta ki, hogy mennyivel ért többet a nyugdíj régen, és hogy a járvány előtt mennyivel többre volt elég ugyanaz az összeg, mint most.

Miután a koronavírus márciusban megjelent Magyarországon is, az élelmiszerárak hamarosan az egekbe szöktek. Azt sem lehetett tudni, mikor lesz vége a drágulásnak, és milyen határig emelkednek még a termékek árai. Először júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése, ezt viszont július és augusztus folyamán további drágulás követte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiszerint. Így nyáron is összességében többet kellett fizetni az élelmiszerekért - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.

Áprilisban a fogyasztói árak összességében az élelmiszerekkel együtt éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban már 3,8 százalékot(!), augusztusban 3,9 százalékot emelkedtek. Szeptemberben az infláció végre nem emelkedett tovább: 3,4 százalékos volt, októberben pedig a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult - bár ez még mindig magasabb, mint tavasszal. Novemberben pedig a fogyasztói árak drágulásának üteme 2,7 százalékra kúszott vissza.

Azonban ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás ősszel. Idén szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt, októberre ez valamivel mérséklődött 6,5 százalékkal fizettünk többet a közértben, novemberben pedig 6,2 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása. Ezen belül is

az idényáras élelmiszerek ára 14,4, a párizsi, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4 százalékkal lett magasabb.

Egy hónap alatt, amikor szeptemberről októberre még 0,2 százakkal emelkedtek, októberről novemberre átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt: az étolaj 4,0, a tojás 2,6, a péksütemények 1,6, az idényáras élelmiszerek 0,9 százalékkal többe, a sertéshús 2,2, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,9, a kávé 1,5 százalékkal kevesebbe került.

A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése.

Erről a KSH is vezet statisztikát: őszre a nyári hónapokhoz képest ugyan mérséklődött a nyugdíjas fogyasztóiár-index, azonban megmaradt a 0,4 százalékpontos többlet az átlaghoz képest: szeptemberben 3,8 százalékot jegyzett a KSH, októberben 3,4-et. A novemberre számolt nyugdíjas infláció 3,2 százalék volt, tehát a 2,7 százalékos általános inflációhoz mérve 0,5 százalékponttal több.

A nyugdíjasokat tehát fél százalékponttal érinti hátrányosabban az infláció.

A 2020. január-november közti időszakban pedig az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,4 százalékkal, de csak a nyugdíjas háztartásokat vizsgálva 3,9 százalékkal emelkedtek! Nem lehet alaptalan tehát a panasz, hogy a mai nyugdíjak kevesebbet érnek, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt - főként a járvány évében.

Általában az ilyen kijelentéseket arra alapozzák: mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben.

Rosszabbul élünk mint...

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, amely novembertől a visszamenőleges 1,2 százalékos emelés hatására már 143,8 ezer forint körül mozoghat. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, de a legfrissebb, novemberi átlagárakat véve alapul az egyes termékeknél:

(Fontos, hogy októberben még a januári átlagnyugdíjjal számoltunk, novemberben viszont már a visszamenőleges nyugdíjemelés összegét is megkapták a nyugdíjasok, ezért a korábbi hónapoktól eltérően nem a 142,1 ezres, hanem a 143,8 ezer forintos járandóságot vettük alapul!)

A grafikonon nemcsak az elmúlt 10 év, hanem a múlt hónap arányszámait is feltüntettük, hogy látszódjon: a visszamenőleges emeléssel együtt jobban jártak-e a nyugdíjasok. Könnyen leolvasható, hogy zsemlében, tojásban, krumpliban a nyugdíjemeléssel sem voltak kisegítve a nyugdíjasok: novemberben a nagyobb összegből is kevesebbre futotta. Nagy különbség mutatkozott viszont pl. az alma vagy sertéshús árában: azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezek esetében az eddigi magas árak csökkentek annyival, hogy ez ilyen mértékű eltérést okozzon. Ami valóban a nyugdíjemelése hatása lehet: a tej-, párizsi-, liszt-, cukor-, és csirkehús-index (minimális) emelkedése.

Ha az elmúlt éveket nézzük: mindössze egy termék, a burgonya esetében számottevően jobb az eredmény, mint a 2019-es (viszont a többi évet tekintve azok alatt marad, mivel a tavalyi rossz év volt a krumplira). Novemberben pedig a sertéshúsárak zuhanásának köszönhetően a sertéscomb esetén is meghaladtuk a 2019-es indexet - bár nem sokkal. Az viszont egyértelműen látszik, hogy ha egyes termékekben számolunk, akkor 4-5 vagy 10 éve még sokkal többet ért az az akkori nyugdíj, viszont az is lehetséges, hogy 6-8 éve pedig kevesebbet.

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

Zsemlében számítva 2012-ben ért utoljára ilyen keveset a nyugdíj,

burgonyára, sertéshúsra tavaly, tojásra, tejre, bontott csirkére átszámítva 2018-ban ért kevesebbet a nyugdíj utoljára. Kristálycukorból 2017-ben, lisztből 2013-ban vehettek ennél kevesebbet. Párizsiból és almából viszont még sosem vásárolhattak olyan keveset az elmúlt 10 évben a nyugdíjasok, mint idén: minél alacsonyabb index-érték jön ki ugyanis, annál kevesebbet ér az adott évi átlagnyugdíj, abban a termékben számolva.

A legnagyobb eltérést az alma mutatja, azonban ez mostanra már valószínűleg senkit sem lep meg: köztudott, hogy sok hatás együttes eredményeként 2020-ban az almaárak iszonyatosan elszálltak. A KSH idézett adataiból és fenti az ábráról is az látszik, hogy a 2020-as évben az élelmiszerárakban rekorddrágulást hozott a koronavírus.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj?

Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány első hullámának lecsengése után 2019. májustól novemberig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból.

A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142114 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén - kivéve a novemberi hónapot, ekkor ugyanis már az 1,2 százalékkal emelt átlagnyugdíjjal számoltunk. Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre.

Egyes esetekben elég súlyos különbségek mutatkoznak: párizsiből például 6,3 kilónyival kevesebbre futotta volna idén a havi nyugdíjból, és 396 zsemlével kevesebbet tudnánk vásárolni az átlagos havi ellátás összegéből (míg októberben még 290 volt a különbség). Almából 28,6 százalékkal lehetne egy átlagos havi nyugdíj ellenében kevesebbet vásárolni:

Az igazság az, hogy a járvány első hullámának hatása szinte minden termék árán érezteti hatását, hiába számolunk 2020-ra magasabb átlagnyugdíjjal, novemberre pedig még emelt nyugdíjjal is: a 10 vizsgált termék árváltozásának tükrében mondható, hogy összességében kevesebbre elég. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis

a hazai nyugdíjasoknak csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál.

Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban

akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Bár az infláció egyénenként másként hat, a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.

Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelésis várható ebben a hónapban, vagyis novemberben. Vannak, akik már meg is kapták az összeget. Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre is számíthat, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán idén vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására:

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 10. hétfő
Ármin, Pálma
19. hét
Május 10.
Mentők napja
Május 10.
Baromfi világnap
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 9. 16:07