19 °C Budapest
Percunami zúdulhat a külföldön melózó magyarok nyakába

Percunami zúdulhat a külföldön melózó magyarok nyakába

2016. szeptember 14. 05:44

Már több mint két hónapja a szüleink beleegyezése nélkül akár egy harmadik fél is beperelhet minket, ha nem fizetünk szülőtartást. A törvénymódosítás nyáron hatalmas port kavart, sokan percunamit jósoltak, ezért most utánajártunk, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok.

A 2016. július elsején életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően, a szülő helyett már bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon) a szülő hozzájárulása nélkül is kötelezheti a gyermeket arra, hogy eltartsa a szüleit, vagyis beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.

Többek között emiatt is várható, hogy a közeli és a távolabbi jövőben megugorhat a szülőtartással kapcsolatos perek száma. Az adatok azonban egyelőre még nem ezt mutatják.

2016. második félévében eddig nem indultak harmadik fél által benyújtott keresetlevél alapján szülőtartás iránti ügyek, amely a jogszabály módosításon alapulnának

- válaszolta megkeresésünkre az Országos Bírósági Hivatal (OHB) Kommunikációs osztálya a Pesti Központi Kerületi Bíróság adataira hivatkozva.

Bár a szülőknek eddig is volt lehetősége pereskedni ez nem igazán volt jellemző. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint a törvénymódosítás előtt sem számítottak túl gyakorinak a szülőtartással kapcsolatban indított perek.

Ezek a számok azonban valamivel még magasabban lehetnek, ugyanis a bírósági statisztika nem tartja külön nyilván a szülőtartással kapcsolatos pereket. A grafikonon megjelenített perek mellett rokontartás megfizetése iránti ügyek is érkeztek, amelyekből irattanulmányozás nélkül nem állapítható meg, hogy melyik indult szülőtartás megfizetése miatt. Ezeknek a hozzávetőleges nagyságrendje évente 13 ügy.

Meddig tart egy ilyen per?

Nehéz megmondani, hogy egy-egy ilyen per meddig húzódhat, mert ez a bizonyítási eljárás anyagától és terjedelmétől függ. A tartási perekben általában fel kell tárni a tartásra szoruló indokolt szükségleteit, saját vagyoni helyzetét, meg kell állapítani a rászorultság mértékét, a kötelezettek teljesítőképességét. Egyes esetekben vizsgálni kell a tartásra szoruló érdemtelenségét is, amennyiben erre hivatkoznak.

Ennek időtartama jellemzően 1 év.

Többek között a fent említett okokkal magyarázható, hogy eddig még nem indult "percunami". Hiszen az igaz, hogy idén nyártól már valóban bárki és bármikor kötelezhet minket szülői tartásdíjra, akár még a nagyszülőkkel kapcsolatban is, de a tartási sorrendet továbbra is be kell tartani. A tartási sorrendben pedig a szülőket megelőzik a kiskorú gyermekek, a rászoruló házastárs..stb., amelyek már kimeríthetik a tartásra elvonható maximumot, vagyis a jövedelmünk 50 százalékát.

Csak idő kérdése, mikor kezdenek el pereskedni az intézmények, vélhetően még csak tanulmányozzák a rendeletet. Két hónap elteltével még nem lehet messze menő következtetéseket levonni

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Farkas András nyugdíjszakértő.

Nem csak emiatt indulhatnak perek...

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése hazánkban már régóta központi téma. A népesség átlagéletkora egész Európában és hazánkban is folyamatosan emelkedik, ez pedig komoly kihívások elé állít minket, ugyanis a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el.

Ezért a szülőtartási perek számának növekedését előidézheti a nyugdíjak értékének törvényszerű csökkenése is (vagyis az, hogy egyre több idős ember válhat rászorulttá).

De akár a külföldön dolgozó magyarok több százezres tömege miatt is megnövekedhet a jövőben a perindítások száma. Ez utóbbi miatt azért, mert akár a rászoruló szülő, akár a szülő egyetértésével a járási hivatal, akár a szülő egyetértése nélkül a szülőt gondozó, ápoló, ellátó “harmadik személy" nagyobb eséllyel indíthat tartási pert a külföldön jól kereső gyermek ellen, aki ráadásul itthon nem veszi ki a részét az idősek társadalmasított eltartásából, miután nem fizet itthon nyugdíjjárulékot.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az eddig elindult perek indoklásai jellemzően az alábbiak voltak:

  • beteg szülők magas gyógyszerköltségei

  • vagy gyógykezelési költségek, 

  • alacsony jövedelem esetén a rezsiköltségek fedezése.

  • Vagy, ha a szülők saját jövedelme alacsony, tartásra fordítható vagyonuk nincs. 

Mekkora lehet a megítélt tartásdíj összege?

A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Ha a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény perel), akkor a bíróság három tényezőt vizsgál meg:

  • a szülő rászorultságát (jövedelmi és vagyoni helyzete),
  • a gyermek tartási képességét (a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül)
  • illetve a szülő érdemtelenségét (ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).

Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.

Ha a bíróság megítéli a tartást, akkor annak összege - a gyermek összes tartási kötelezettségét figyelembe véve - a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet  

- válaszolta korábbi megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő.

A gyakorlatban a szakértők havonta 5, legfeljebb 10 ezer forintos tartásdíjat jósoltak, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság tapasztalatai szerint eddig a legkisebb kiszabott tartásdíj (nem feltétlen csak szülői tartásdíj) összege is eléri a 20 ezer forintot.

 Az eddigi tapasztalatok szerint a tartásdíjaknál havi 20 000 - 100 000 forint közötti összegek fordulnak elő.

- egészítette ki válaszát az OBH.

NEKED AJÁNLJUK
Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 5. szerda
Aurél
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?