Nagyot bukhatnak a magyar nyugdíjasok: ezt a többség elszámolja

Már több biztosítónál elérhetők a járadék biztosítások. Ezek olyan pénzügyi termékek, amelyek segítenek abban, hogy a megspórolt pénzünket ne egy összegben, hanem járadék-szerűen, havonta kapjuk meg. Ennek segítségével ugyanis sokkal jobban beoszthatjuk a pénzünket, ráadásul a biztosítónál lévő rész még hozamot is termel.

Kinek jó ez?

A járadék biztosítás elsősorban a nyugdíjba vonulóknak lehet jó, a megspórolt pénzt egy ilyen termékbe befizetve havi járadékot kaphatnak

• Adott futamidő alatt, vagy

• Életjáradék formájában.

Az előbbinél a szerződés megkötésekor a biztosító megegyezik velünk a futamidőben (pl: 15 év), és ez alatt megkapjuk a teljes összeget. Az életjáradék esetében viszont a biztosított haláláig kapja a járadékot. Ez lehet csupán két hónap, de lehet akár 40 év, vagy ennél hosszabb idő is.

- mondta a Pénzcentrum kérdésére az NN biztosító. Ennek egyik oka, hogy a születéskor várható élettartammal számolunk ahelyett, hogy a nyugdíjba vonuláskor várható hátralévő élettartamot néznénk. Míg előbbi alig több mint 70 év, addig utóbbi több évtized.

- tette hozzá kérdésünkre a Groupama. Ez azt jelenti, hogy a növekvő élethosszokat figyelembe véve érdemes 20 évvel kalkulálnunk, amikor nyugdíjba megyünk. Azért többel, mint a fenti adatok, mert időközben a várható élettartam még hosszabb is lesz. A számolgatást azonban megkönnyíthetjük, ha eleve életjáradék típusú kifizetést kérünk.

Miért jobb ez, mint az egyösszegű kifizetés?

Ha a nyugdíjra megspórolt milliókat egyben vesszük fel, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy hamar, akár pár év alatt elköltjük a keményen összespórolt pénzünket. A járadékokkal azonban nem fenyeget ez a veszély.

- mondta a felhasználás módjáról az Aegon. A járadék biztosítás jellemzően azoknak jó választás, akik jó egészségi állapotban vannak, hosszú élet állhat előttük, s fontos számukra, hogy a lehető legpontosabban tudják, hogy milyen összegre számíthatnak majd.

Persze az sem kizárt, hogy valaki jól tudja beosztani a megspórolt pénzét, vagy az egyéb forrásból származó nyugdíja elég magas ahhoz, hogy megéljen belőle. Ilyenkor az egyösszegű kifizetéssel is jól járhat a megtakarító.

Mennyit nyerhetünk ezzel?

Az egy összegben felvett megtakarítás már nem kamatozik, vagy legalábbis a kiemelkedő hozamért cserébe nehezebben hozzáférhető formát kell választani. A járadéktermékbe befizetett összeg azonban folyamatosan hozamot termel. Ennek alapját a technikai kamat adja, amit a biztosítók határoznak meg.

A technikai kamatlábak jelenleg (többek között feltehetően a jegybanki alapkamatnak köszönhetően) aránylag alacsonyak:

• Az Aegonnál azonban még így is eléri a 3,9 százalékot,

• Az NN esetében csupán 2,5 százalék, azonban a többlethozam egy részét jóváírják kamatként,

• A Generali 2,25 százalékot nyújt,

• A Groupamánál pedig 2 százalékot kaphatunk.

Nem a kamat az egyetlen szempont, ami alapján dönthetünk a biztosítók között. A költségeket is érdemes megvizsgálni, illetve az sem mindegy, hogy a konstrukciót bárki választhatja, vagy csak a korábban megtakarítási szerződéssel rendelkező ügyfeleknek elérhető. Ebből a szempontból a Groupama és a Generali terméke kiemelkedő, mivel ezt azok is választhatják, akik korábban nem voltak a biztosító ügyfelei, míg a másik két szolgáltatónál csak a korábban náluk megtakarítók választhatják a járadékterméket.

Mi akadályozza a járuléktermékek elterjedését?

A pénzügyi tudatosság és a nyugdíj-előtakarékosság még nem jellemző széleskörűen a magyarokra. Emiatt egyelőre nincs jelentős kereslet a járadék biztosítások iránt. Egyre több nyugdíjcélú megtakarítás fog lejárni, és ezek futamidejének végén egyre többen kereshetik a járadék biztosításokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak már több mint 20 éve a nyugdíj elő-takarékossági számlák 10 éve elérhetők és a kedvezményes nyugdíjbiztosítások is több mint egy éve segítik a takarékoskodást a nyugdíjas évekre.

Az igazán széleskörű elterjedéshez azonban arra van szükség, hogy a magyarok a mostaninál jóval magasabb arányban tegyenek félre a nyugdíjas éveikre. Ezt elsősorban a pénzügyi kultúra fejlesztésével lehetne elérni.