Lépéskényszerbe került az MNB: jöhet az 500 forintos euró?

Meglepő fordulatok, igazi hullámvasút - elképesztően izgalmas időszakot tudhat maga mögött a magyar valuta. A március közepéig tartósan, de fokozatosan és kontrolláltan gyengülő trendet (amit elsősorban az ultralaza monetáris politika okozott, hiszen a gazdasági fundamentumok erősebb forint árfolyamot indokoltak volna) felborította a járványhelyzet. A korlátozások bevezetésével ugyanis, a gazdaság leállásával a forint mindössze 2 hét alatt jó 10 százalékot gyengült az euróval szemben - ami a régiós társakat meghaladó mértékű esés volt.

Ekkor jött az, amire kevesen számítottak. Bár a hazai gazdasági szereplők döntően leépítették a devizaadósságukat - és így az árfolyamgyengülés stabilitási kockázata jelentősen mérséklődött -, éles fordulat következett: Magyarország több ütemben eurós államkötvényt bocsátott ki, és sokkal fontosabb szerepet kapott a forint árfolyamának stabilitása. A jegybanki stábban érdemi személyi változások történtek (menesztették Nagy Márton alelnököt is), az eszköztár jelentősen egyszerűsödött.

Kvázi kamatemelés történt

Elsőből így lettünk utolsók: egyszer csak Magyarország kínálta a legmagasabb nominális alapkamatot a régióban (eltekintve a strukturális és politikai problémákkal terhelt Romániától). Mindez igen komoly meglepetést okozott a piaci szereplők körében, és egy jelentősebb forinterősödéssel is "fenyegetett". A gazdasági fundamentumokban nincs komoly egyensúlytalanság, ugyanakkor a külföld kedvenc finanszírozó devizájává, short célpontjává váltunk.

Az MNB csillapíthatatlan étvágyában bízva jelentős külföldi állomány épült fel a forint ellen, amely egy rezsimváltás idején jelentős árfolyam-erősödést is hozhat. A járvány első hullámán túljutva - és az MNB szigorodásának köszönhetően - aztán 343 forintig erősödött a nemzeti valuta az euróhoz viszonyítva.

A korábbi jó hírek azonban beárazódtak, azóta pedig 4-5 naponta jött egy-egy rossz hír, ami újabb forintgyengülést indított el. Korrekcióhoz érkezett a dollárgyengülés, a magyar második negyedéves növekedési adat nagyon elmaradt a várakozásoktól és a régiós versenytársakétól is. Az MNB pedig - a megemelt költségvetési hiánycél miatt - újra irányt váltott, és a korábbi két kamatvágást követően ismét lazított.

Forint ide, forint oda

Fontos tudni ugyanakkor, hogy már évek óta az MNB a legfontosabb tényező a forint árfolyamát tekintve, és ez a jövőben sem változik. Gyakorlatilag 300 és 500 forint között oda teszi a jegybank az euró keresztárfolyamát, ahová csak akarja. Kérdés, hogy hová óhajtja? Korábban egyértelműen a gyengítés, gyengén tartás volt a cél, majd egy rövid ideig az árfolyam-stabilitás.

Mára viszont megint a gazdasági növekedés a prioritás, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a korábbi (340-360 forintos) árfolyamsáv teteje felfelé tolódhat. Az óriási pénzeket mozgató külföldi befektetők hitelességi deficitet látnak az MNB oldalán: az idei évi jegybanki növekedési várakozás csaknem máig pozitív volt, a stabil kamatokról szóló utalások után jött a kamatvágás, az egyszerinek ígért lépést később mégis második követte. A tavasszal nagy hangon beharangozott QE összesen egy hetet ért meg, és ezt követően folyamatosan arról hallhattunk, hogy az MNB nem is igazán hisz benne, marginálisra csökkentette, végül pedig újra erőteljesen felpörgeti.

Jóval több, mint amennyit a makroadatok változása indokolt volna, ez pedig emeli a kockázati prémiumot. A korábbi igen éles forintgyengülés esetleges forgatókönyve ugyanakkor több szempontból is enyhülni látszik. Egyrészről a külső környezetben az amerikai dollár tartós és érdemi gyengülése igencsak megalapozott, ami kedvező a feltörekvő országok devizáinak. Másrészről, ha az MNB prioritási listáján megint hátrébb is került a forint, jelenleg mégis úgy tűnik, hogy a korábbi gyengítési stratégia léket kapott.