Itt a régi-új adó: de tényleg csak szimbolikus jelentőségű?

A kormány a koronavírus járvány miatt kétféle alapot hoz létre: a járvány elleni védekezést szolgáló alapot és a gazdaság-újraindítási alapot, összesen mintegy 2000 milliárd Ft kiadással. A kereskedők adóját az előbbihez, a járvány elleni védekezéshez fogják használni.

Bár az új jogszabály szövege egyelőre nem ismert, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy a korábbi különadó újbóli bevezetése várható, legfeljebb kisebb módosításokkal. Az elvárt 36 milliárd Ft-os költségvetési bevétel is ezt a gondolkodást erősíti, mert 2012-ben, azaz a legutolsó évben, amikor ezen adó hatályban volt, 33 milliárd Ft adót fizettek.

"A várható éves adóbevétel a nagyobb adónemek (pl. ÁFA, SZJA) összegének csak 1-2 százalékát fogja kitenni, és a koronavírus járvány kapcsán létrehozott, fent említett két alap 2000 milliárdos költségvetésének is kevesebb, mint 2 százalékát teszi ki. Ez alapján kijelenthető, hogy a régi-új adónem csak szimbolikus jelentőségű. Azt mutatja, hogy a kereskedőktől a többi iparághoz képest extra hozzájárulást várnak el a koronavírus hatásai elleni küzdelemben" - emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Várhatóan a tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő fogja megfizetni az adó túlnyomó részét, kivéve a három magyar üzletláncot. Utóbbiak ún. franchise struktúrában, jogilag több, egymástól független társaságban működnek, így várhatóan a korábbi időszakhoz hasonlóan a jövőben sem viselnek majd érdemi adóterhet.

"Természetesen több nyitott kérdés van még. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereskedők elfogadják-e majd a különadó miatti alacsonyabb nyereséget, akár esetleges veszteséget, vagy megpróbálják áthárítani az adó egy részét vagy egészét áremelés formájában a fogyasztókra. A kereskedelmi piacon kiélezett az árverseny a fogyasztókért, ráadásul áremelés esetén valószínűleg csökkenne a forgalom, ezért erre vélhetően nem, vagy csak korlátozottan kerülhet sor" - tette hozzá Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Nem ellentétes az uniós joggal?

Egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010. és 2012. között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Az Európai Bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Az Európai Bíróság ítéletére hivatkozik a kormány is, Gulyás Gergely elmondása szerint "ismert az, hogy ezt az adónemet egyszer a Magyar Kormány már kivetette. Akkor egy Európai Unióval folytatott vitát eredményezett ez, és az Európai Unió Bíróságán ezt az ügyet Lengyelország hasonló intézkedése kapcsán azok az államok nyerték meg, akik a multinacionális üzletláncok kereskedelmi adója mellett érveltek, tehát a Bizottsággal szemben tagállami, lengyel-magyar győzelmet arattunk, ezért semmi akadálya nincs annak, hogy ezt újból bevezessük."

Lesz távközlési különadó is?

A távközlési szektorból a Vodafone is elvesztette a különadó perét egy hónapja az Európai Bíróságon. A távközlési különadó újbóli bevezetése azonban egyelőre nincs terítéken. Ennek fő oka az lehet, hogy a járvány idején stratégiai jelentősége van a távközlési szolgáltatások stabil működésének. Nem kockáztatható tehát, hogy a szolgáltatók egy esetleges különadó költség miatt faragjanak a karbantartási, beruházási költségeiken, és ennek a szolgáltatás minősége lássa kárát.