Fillérjeid maradnak hó végén? Így kezdj el megtakarítani

Ha megtakarításokról van szó, rendszeresen felmerül egy kérdés: hogy tud takarékoskodni az, aki alig jön ki havonta a fizetéséből, akinek feszes a családi költségvetése, akinek mindig szoros a hó vége? Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy havi néhány ezer forintot felesleges félretenni, ezért inkább el sem kezdik a takarékoskodást, spórolást.

Nehéz ezekre a kérdésekre jó választ találni. Induljunk ki onnan, hogy készítsünk családi költségvetést: nézzük meg, van-e egy pici rés, ahol pár ezer forintot félre tudunk tenni. A lényeg ugyanis nem feltétlenül az összeg, hanem az, hogy próbáljuk meg rendszeresen takarékoskodni. Egyrészt ez több banki terméknél kifizetődő lehet, másrészt a kis összegű megtakarításnak ösztönző hatása is van.

Így kis összegű, de rendszeres megtakarításokkal a hónapok során olyan összegeket lehet összegyűjteni, amire nem is gondolnánk. Például havi 5-10 ezer forintból 10 hónap alatt 50 - 100 ezer forintot is meg tudunk spórolni, de három év alatt akár 3 havi rezsi és egyéb kiadásokra elegendő tartalékot is összegyűjthetünk. 10 év alatt pedig 1-1,5 millió forintot is fel lehet halmozni.

A konkrét megtakarítási lehetőség kiválasztásához több alapvető dologgal is tisztában kell lennünk:

• Pénzügyi helyzetünkkel

• Befektetési szokásainkkal

• Kockázatviselési hajlandóságunkkal

• Megtakarításunk konkrét céljaival
  

Ha ezeket tisztázzuk, azzal máris sokat szűkítettünk a körön, és egyből közelebb kerülhetünk a számunkra megfelelő megtakarítási konstrukció kiválasztásához.

Még hónap elején tegyük félre a megspórolandó összeget, és lehetőleg később se használjunk fel belőle. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetőleg ugyanannyit - vagy a meghatározott összegnél többet - tegyünk félre.

Határozottan döntsük el, mi a megtakarítás célja: egy új tévére, mosógépre gyűjtünk, lakásfelújításra teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk egyetemi éveire, vagy nyugdíj-kiegészítésre. Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk.

Kiemelten fontos kérdés, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeket csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebből egyértelműen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni.

Rendszeres megtakarítás

Természetesen élethelyzetenként eltérő, hogy milyen megtakarítási termékre lehet szükségünk. Nézzünk néhány tipikus példát.

Kisgyermekes családok számára például fontos egyrészt az, hogy generációkon átívelő megtakarítások mellett olyanokban is tartsák a pénzüket, amihez viszonylag könnyen hozzáférhetnek, mégis értelmezhető hozamot jelentenek. Számukra például optimális lehet, ha Start-számlán fektetik be pénzük egy részét, vagy gyermekeinek lakástakarék-pénztárban tesznek félre. Ugyanakkor különféle befektetési alapokba (például vegyes alapokba vagy ingatlanalapba) is fektethetnek.

Természetesen más a helyzet egy olyan családnál, ahol nagyobbak a gyerekek: itt a középkorú szülőknek fontos lehet a nyugdíj-előtakarékosság, de azzal is számolniuk kell, hogy a gyerekek hamarosan kirepülnek a családi fészekből, így részben az ő jövőjükre is gondolni kell. Így itt is a megtakarítás egyik lába lehet a lakástakarék, ugyanakkor a nyugdíj szempontjából optimális a nyugdíjbiztosítás, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ugyanakkor akár TBSZ-ben is gondolkozhatnak: a tartós befektetési számlánál három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatnak a megtakarításuk hozamához.

Szintén más megtakarítási céljai vannak egy egyedülálló, dolgozó fiatalnak. Feltételezhetjük, hogy ő is ingatlanra gyűjt - szintén jó ötlet a lakástakarék -, de előrelátóan takarékoskodhat például autóra, vagy akár a családalapítással járó költségekre is. Neki is ajánlható a fentebb már említett TBSZ. Szinte minden élethelyzetben fontos szerepe van a rendszeres megtakarításnak az egyösszegű befektetések mellett.

A rendszeres megtakarítás legegyszerűbb és legrugalmasabb módja, a befektetési alapokon keresztül történő, havi gyakoriságú befektetés. Ebben a típusú szolgáltatásban egy szerződés megkötésével akár több alapba történő befektetés is elérhetővé válik havonta automatikusan, külön ügyintézés nélkül.

A rendszeres megtakarítás lényege, hogy a rendelkezésre álló tőke nem egy adott időpontban kerül befektetésre, hanem rendszeres időközönként, azonos nagyságú részletekben épül fel a befektetési portfólió, így rövidebb, vagy akár hosszabb idejű takarékoskodás eredményeképpen a kitűzött befektetési célok megvalósíthatóvá válnak.