Megrángatták a forintot: újabb kamatvágás jöhet, miközben valósággal kilőtt a jen

Péntek este az eurót 364,9, a dollárt 320,4 forinton jegyezték, így a magyar deviza mindkét fizetőeszközzel szemben erősebb volt a csütörtök esti, illetve délutáni szinteknél. A nap folyamán ugyanakkor jelentős ingadozások alakultak ki. Az euró árfolyama délelőtt a 364-es szintet közelítette, majd a további jegybanki kamatcsökkentések lehetőségéről szóló nyilatkozat után délután 366,1-ig emelkedett. A forint estére ennek a gyengülésnek a nagy részét ledolgozta. A dollár jegyzése délelőtt 320 forint alá süllyedt, délután viszont 321-ig kapaszkodott vissza.

A nemzetközi devizapiacon a jen kiemelkedően teljesített. A japán fizetőeszköz pénteken napközben 1,2 százalékkal erősödött a dollárral szemben, és háromhetes csúcsot ért el, amikor egy dollárért 156,98 jent adtak. Ezzel a vezető fejlett piaci devizák között a legnagyobb erősödést mutatta.

A kamatkilátások mozgatták a forintot

A forint délutáni gyengülése Kurali Zoltán megszólalását követte. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke szerint még idén lehetőség nyílhat kamatcsökkentésre, ha a külső piaci környezet kedvezően alakul, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervet mutat be az eurócsatlakozás érdekében.

Az MNB kedden 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, megszakítva az idei kamatcsökkentési ciklust. Ezzel párhuzamosan 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte inflációs célját. A jegybank idén eddig négyszer vágott kamatot, miközben az éves infláció augusztusban 1,3 százalék volt a júliusi 1,2 százalék után.

A következő kamatdöntéseknél az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés és az októberre ígért középtávú költségvetési terv is meghatározó lehet. Kurali szerint a hiteles költségvetési pálya és az eurócsatlakozás tényleges elindítása érdemben javíthatná Magyarország kockázati megítélését.

Az alelnök értelmezése szerint a kormány azon céljához, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróbevezetés feltételeit, legkésőbb 2029 elején csatlakozni kellene az ERM–2-höz. Ez az euró bevezetését megelőző árfolyamrendszer, amelyben a részt vevő ország devizája meghatározott sávban mozoghat az euróhoz képest. Kurali az euró bevezetésének legkorábbi lehetséges időpontját 2032. január 1-jére tette.

Az alacsony infláció ellenére a jegybank továbbra is kockázatként tekint az erős bérnövekedésre és a piaci szolgáltatások 5–6 százalékos drágulására. Az ingadozó energiaárak szintén óvatosságot indokolnak.

A kötvényhozamok és az olajár is kockázatot jelentenek

A pénteki devizapiaci mozgásokat jelentős csütörtöki kötvénypiaci hozamemelkedés előzte meg. Az ötéves és a tízéves magyar állampapírok referenciahozama egyaránt 0,19 százalékponttal nőtt, míg a tizenöt és húsz éves lejáratokon 0,18, illetve 0,17 százalékpontos emelkedés történt. A rövid lejáratokon eközben enyhén csökkentek a hozamok.

Így nőtt a hosszú és a rövid lejáratú hozamok közötti különbség, vagyis meredekebbé vált a hozamgörbe, ami a hosszabb távú kockázati megítélés és a nemzetközi hozamkörnyezet jelentőségére irányította a figyelmet. A péntek reggeli helyzetképben szereplő, hordónként 105 dollár körüli olajár ugyancsak kedvezőtlen tényező volt az energiaimportra szoruló magyar gazdaság és a forint számára.

Beavatkozástól tartanak a jen piacán

A jen erősödését az amerikai–japán egyeztetések és az összehangolt tisztviselői megszólalások támogatták. Donald Trump amerikai elnök és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök találkozóján egyaránt szóba került a japán deviza gyengesége. A kérdés Katajama Szacuki japán és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pénteki egyeztetésén is napirenden volt.

A nyilatkozatok fokozták egy esetleges devizapiaci intervenció, vagyis az árfolyam befolyásolását célzó hatósági devizavásárlás vagy -eladás esélyét. A befektetők különösen a dolláronkénti 160 jen körüli szintet figyelik, ahol megítélésük szerint megnőhet a jegybanki beavatkozás valószínűsége.

A tartós fordulatot ugyanakkor továbbra is nehezítheti az amerikai és a japán kamatszintek közötti jelentős különbség. Bár a japán jegybank szeptemberben 1,25 százalékra emelte irányadó kamatát, az amerikai kamatkilátások továbbra is a dollárnak kedveztek. A határozott nyilatkozatok ezért önmagukban még nem garantálják a jen tartós felértékelődését.

Szigorítási jelzés Londonból, vezetőváltás az EKB-nál

Andrew Bailey, a Bank of England elnöke pénteken arra figyelmeztetett, hogy a tartósan magas energiaárak egyre nehezebbé tehetik a brit kamatok változatlan szinten tartását. Szerinte a jegybank nem várhatja meg, amíg teljes bizonyossággal láthatóvá válik az energiaárak inflációs várakozásokra gyakorolt hatása.

Az Európai Központi Banknál közben felgyorsulhat a vezetői tisztségek körüli egyeztetés. Isabel Schnabel igazgatósági tag bejelentette, hogy 2027 januárjában a Nemzetközi Valutaalaphoz távozik. Mivel Christine Lagarde elnök és Philip Lane főközgazdász mandátuma is 2027-ben jár le, akár több pozíció betöltéséről is egyetlen csomagban dönthetnek a tagállamok. Az elnöki poszt fő esélyesei között Klaas Knot korábbi holland jegybankelnök és Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezetője szerepel.