Működik a legális hiteltrükk az Otthon Startnál is: így lehet akár 20%-ot faragni a törlesztőrészleten

A hazai önsegélyező pénztárak többsége az egészségpénztárakkal együttműködve működik, így az ügyfelek egy szerződést megkötve, egy megtakarítási számlával kétféle szolgáltatást is igénybe vehetnek. Volt azonban egy fontos különbség az egészségpénztári és önsegélyező felhasználási célok esetében: utóbbi célokra csak a befizetés után eltelt 180 napot követően volt lehetőség a felhasználásra. Egy közelmúltban történt módosítás értelmében azonban ezt a korlátot eltörölték, így már nem kell kivárni a 180 napot. Ez a módosítás fontos lehet azok számára, akik ősztől igényelnék az Otthon Start hitelt. A nyári módosítás bővítette a beiskolázási támogatás felhasználási körét is: már "digitális taneszközök" is vásárolhatók a megtakarítás terhére, mint a laptop, asztali számítógép és monitor, de például okostelefon nem. A beiskolázási támogatás éves összege gyermekenként továbbra is legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet, mely 2025-ben bruttó 290 800 forint.

Az önsegélyező- és egészségpénztári megtakarítások nagy előnye, melyet egyre több magyar dolgozó fedez fel, hogy 20% adó-visszatérítést ad az állam a befizetések után (tehát nem az elköltött összeg számít, hanem hogy mennyit takarítunk meg). Az adó-visszatérítés mértéke éves szinten legfeljebb 150 ezer forint lehet, melyet évi 750 ezer forintos befizetéssel lehet maximálni. Az ilyen megtakarítás továbbá családi megtakarítási formának is tekinthető: közeli hozzátartozók egészségügyi kiadására is fordítható. Így ha valakinek nem lenne éves szinten 750 ezer forint egészségügyi kiadása, a közeli hozzátartozók javára történő felhasználással, illetve az önsegélyező célokkal együtt már könnyen el lehet érni a maximális adó-visszatérítést. 

A nyári módosítások a szabályozásban különösen fontosak lehetnek ősztől az iskoláskorú gyermeket nevelők, illetve az Otthon Start hitelt igénylők számára. Ezek a felhasználási célok a Pénzcentrum által megkérdezett hazai pénztárak szerint is egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Lapunk kérdéseire az egészség- és önsegélyező pénztárak elárulták, mire számítanak ősztől, hogyan alakultak a befizetések és költések eddig, illetve milyen más felhasználási célok kiugróan népszerűek jelenleg. 

Nő a munkáltatói szerepvállalás, de még mindig az öngondoskodás jellemző

A Pénzcentrum rákérdezett a pénztáraknál, hogyan alakul a befizetések aránya: inkább még mindig az egyéni befizetések a jellemzők, vagy nagyobb szerephez jutottak-e a munkáltatók. A pénztári megtakarítások ugyanis cafeteriaként is adhatók, korábban elég népszerűek is voltak, azonban a SZÉP-kártya kedvezőbb adózása miatt a munkáltatói befizetések jelentősen visszaszorultak. Az elmúlt években lehetett látni némi élénkülést, de a pénztárak válaszai alapján nem az látszik gyökeres fordulat: a legtöbbet még mindig a dolgozók maguk takarítják a számlákon.

"Az elmúlt években nem változott számottevően az egyéni és a munkáltatói befizetések megoszlása, továbbra is a szerződői, azaz az egyéni tagdíjfizetés dominál, amelynek aránya nagyságrendileg 90%. Ugyanakkor egyre erőteljesebb az egészségtudatosságunk, és ehhez a szemléletmódbeli változáshoz a munkáltatók is alkalmazkodnak, ezáltal erősödhet a  szerepvállalásuk" - nyilatkozta lapunknak a kérdésről Marusinecz Tamás, az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

A Generali Egészségpénztár válasza szerint bár az egyéni és a munkáltató befizetések belső aránya egymáshoz képest nem nőtt, de összegszerűen mégis növekedést tapasztaltak, mert összességében az egyéni és a munkáltatói befizetés is folyamatosan növekszik.

Az OTP Egészségpénztár adatai alapján a munkáltatók és a munkavállalók körében is évről évre növekszik az egészségpénztári befizetések összege, ami azt mutatja, hogy mindkét munkaerőpiaci szereplő egyre fontosabbnak tartja az egészségről való gondoskodást - írták lapunk kérdésére. Azt is elárulták, hogy a munkáltatói befizetések összege az elmúlt 5 év során (2020-2024 között) több mint másfélszeresére nőtt, a munkavállalói befizetések pedig két és félszereződtek az említett időszakban. 2024-ben a befizetések több mint 85%-át a munkavállalók teljesítették.

A Patikapénztárban hagyományosan erős a munkáltatói befizetések aránya, de az utóbbi néhány évben dinamikusan megnőtt az egyéni öngondoskodás súlya. Az egyéni befizetés erősebben nő, mint a céges szerepvállalás - közölték lapunkkal. 2024-ben az összes pénztári befizetés több mint 70%-át az egyéni tagdíjak adták 2024, 2023-ban ez az arány 68% volt.

A Prémium Egészségpénztár tapasztalatai szerint érdemben nem változtak az arányok. Az egyéni befizetések váltak a meghatározóvá, a befizetések közel 90%-át teszik ki.

Az Új Pillér elsősorban az egyéni tagok kiszolgálására fókuszál. Az egyéni befizetések 2023-ban 85%-kal részesedtek az összes befizetésből. 2024-ben ez az arány megközelítette a 93%-ot, miközben a munkáltatói befizetések (tagdíj-hozzájárulás + célzott szolgáltatásra fizetett támogatás) összege is dinamikusan, közel 33%-kal nőtt - mondták el a Pénzcentrumnak.

Továbbra is gyógyszerre költenek a legtöbben, de jönnek fel a jelzálogosok

A legnépszerűbb szolgáltatások továbbra is egészségügyi kiadásokhoz kapcsolódnak, de egyre népszerűbbek a pénztáraknál az önsegélyező lehetőségek is, mint a beiskolázási támogatás vagy a jelzáloghitel-törlesztés. A pénztáraktól kapott válaszok alapján az látszik, hogy egyre szélesebb körét fedezik fel az ügyfelek a felhasználási céloknak. 

A részletes válaszok alapján 2024-ben az Új Pillér tagjai a pénztári megtakarításukból a legtöbbet a magánegészségügyben költöttek. Az összes költésből közel 40%-kal részesedett ez a szolgáltatás. A második legnagyobb kiadást a gyógyszerköltés jelentette 31%-os részesedéssel. A harmadik helyen közel 9%-os részesedéssel a gyermek születésekor igényelhető támogatás áll, míg a lakáshitel-törlesztési támogatás a negyedik 7%-kal.

2025 első félévében tovább nőtt az egészségügyi ellátás részesedése (41%). A gyógyszerkiadás (31%) továbbra is a második legnépszerűbb szolgáltatás. A harmadik helyre azonban feljött a lakáshitel-törlesztési támogatás több, mint 8%-os részesedéssel. A gyermekszületéskor igényelhető egyösszegű kifizetés 4,5%-kal az ötödik helyre szorult. Negyedik holtversenyben a gyógyászati segédeszköz és az optika.

A Új Pillér tagjai körében legnagyobb mértékben a lakáshitel-törlesztés népszerűsége nőtt. A lakáshitelt-törlesztés támogatásával közel háromszor annyi tag élt idén az első hat hónapban, mint tavaly az első félévben. Az erre a célra fordított szolgáltatási kiadás 70%-kal nőtt. Hozzátették, hogy szintén dinamikusan bővül az egészségügyi ellátásra fordított összeg és a gyógyszerkiadás. A tagok 24%-kal költöttek többet egészségügyi ellátásra az idei első félévben, mint tavaly január-június között. 60%-kal többször fordultak orvoshoz. Ebben az időszakban a gyógyszerkiadás szintén 24%-kal nőtt. A vásárlások darabszáma megkétszereződött, de az alkalmanként költött összeg csökkent.

A Patika Egészségpénztár adatai szerint a 2024 évi tagi költések alapján a legnépszerűbb szolgáltatás a gyógyszervásárlás (47,2%) és az egészségügyi ellátás (33,9%) volt. Az önsegélyező szolgáltatásokra kifizetett összeg a teljes szolgáltatási kiadás 5%-át érte el. Az önsegélyező szolgáltatásokon belül kiugróan a legnépszerűbb a lakáshitel-törlesztés támogatása. Ezt követi a tanévkezdési támogatás, gyermek születésekor igényelhető kifizetés és a GYES mellé igényelhető kifizetés. Az idei év első 7 hónapjának statisztikája az elmúlt évek trendjeit mutatja: tovább erősödik az egészségügyi ellátások aránya az összes kiadáson belül, illetve jelentősen nő a lakáshitel-törlesztési szolgáltatás igénybevétele.

Lapunknak elmondták továbbá, hogy 2025 első 7 hónapjában közel 11%-kal nőtt a szolgáltatási kiadások összege a tavalyi év hasonló időszakához képest. A legnagyobb növekedést (több mint duplájára nőtt) a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítási kiadások mutatják, igaz, összegében továbbra sem jelentős ez a tétel. A lakáshitel-törlesztésre fordított összeg 42%-kal, a látásjavító eszközök vásárlására fordított egészségpénztári kiadás 11%-kal emelkedett. Az összegében legnagyobb tételt jelentő gyógyszervásárlás 8%-kal nőtt, viszont a kosárérték 44%-kal csökkent. Vagyis a tagok többször vásárolnak kevesebbért. 9%-kal nőtt az egészségügyi ellátás összege, de az alkalmankénti kiadás itt is csökkent.

A Prémium Egészségpénztárnál továbbra is magasan a fogorvos, a magánorvos, valamint a gyógyszer, gyógyászati segédeszközök a legtöbbet elszámolt egészségügyi kiadások. Az önsegélyező szolgáltatások körében a lakáshitel elszámolás, a gyermekszületés vagy örökbefogadás alkalmával igényelhető, valamint a gyermekekre fordított kiadások (gyerekruhára, tanszerre, taneszközre, laptopra stb.).

A Generali Egészség-és Önsegélyező Pénztárnál továbbra is legnépszerűbbek a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az egészségügyi szolgáltatások (vizsgálatok) elszámolása, a szemüveg, fogászati kezelés elszámolása, illetve az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel törlesztés elszámolása, a beiskolázási támogatás és a szülési segély igénylése.

Az OTP Egészségpénztár tagjai körében a legnépszerűbb egészségpénztári szolgáltatás a gyógyszervásárlás, amelyre a 2023. januárjától 2025. augusztus közepéig eltelt bő két és fél évben összesen 27,6 milliárd forintot használtak fel a befizetett összegekből. Ezt követik a fogászati szolgáltatások 10,96 milliárd forintos költéssel. Optikai cikkek vásárlására 4,29 milliárd forintot, ápolási termékek vásárlására (csecsemő és felnőtt kategóriákban) pedig 3,4 milliárd forintot számoltak el a tagok.

Lapunkkal azt is közölték, hogy az önsegélyező szolgáltatások közül a legnagyobb összeget, 3 milliárd forintot, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatására hívták le a pénztártagok az elmúlt két és fél évben. Ezt követik a születési támogatás felhasználása 1,45 milliárd forintos felhasználási összeggel, valamint a gyermekgondozási, gyermeknevelési támogatási célra kifizetett összegek 335 millió forinttal.

Az elmúlt években volumenét tekintve nem történt változás. Pénztártagjaink megtakarításaikból a legnagyobb arányban gyógyszerek vételárának támogatására fordítottak, de a népszerűbb egészségpénztári szolgáltatások közé tartozik a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása is

- mondta el a legnépszerűbb szolgáltatások kapcsán Marusinecz Tamás, az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Berobbant a jelzáloghitel-törlesztés népszerűsége a 180 napos korlát eltörlését követően

Nagy hátránya volt az önsegélyező pénztári felhasználási céloknak, hogy ezekre csak olyan összeget lehetett fordítani korábban, amely már 180 napja a számlán nyugodott. Ez egy hosszú távon tervezett kiadás esetében, mint amilyen például egy gyermek születése, vagy az iskolakezdés esetében nem jelentene feltétlen gondot, de például a jelzáloghitelek törlesztését nem lehetett frissen nyitott pénztári számláról azonnal elkezdeni fizetni és kihasználni a 20%-os adó-visszatérítési lehetőséget. Nem csoda, hogy a közelmúltban történt módosítás - a 180 napos korlát eltörlése - élénkülést hozott a jelzáloghitel-törlesztés iránti érdeklődés terén.

A Prémium Egészségpénztárnál például a havi megkeresések száma háromszorosára nőtt júliusban a módosítást követően. A Generalinál is jelentős növekedés látszik: az ügyfélszolgálati megkeresések, érdeklődések is megnőttek, és az igénybevétel is számottevően nőtt július óta. Az Új Pillérnél a legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatásokra ugyancsak megugrott az érdeklődés július 1. óta. 2025 júliusában ötszörösére nőtt a gyermekszületéskor igényelhető egyösszegű kifizetés összege a megelőző hónaphoz képest, a lakáshitel-törlesztésre nyújtott támogatás 60%-kal nőtt, a beiskolázási támogatásra 45%-kal bővült a szolgáltatási kiadás.

A Patika Egészségpénztár lapunkkal közölt adatai szerint a 180 napos türelmi idő eltörlése közel 40%-kal növelte a beérkezett önsegélyező igények számát. A legnépszerűbb szolgáltatások – a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztés és a tanévkezdési támogatás – iránti igények ugrottak meg a leginkább. Idén júliusban jelzáloghitel-törlesztés támogatására két és félszer annyi tagnak összesen 74%-kal magasabb összeget fizetett ki a Pénztár, mint 2024 júliusában. A tanévkezdési támogatást iránti igény közel 60%-kal nőtt idén júliusban a megelőző év júliusához képest. A kifizetett összeg 40%-kal bővült.

A gyermekszületéshez és neveléshez kapcsolódó támogatások népszerűsége szintén látványosan nőtt a 180 napos szabály eltörlésekor. 33%-kal több pénztártag vette igénybe a gyermek születéskor igényelhető egyösszegű kifizetést, a GYED-támogatást kihasználók száma több mint ötszörösére, a GYES-támogatást igénylőké közel négyszeresére bővült. A fenti szolgáltatásokra kifizetett összeg a Pénztár összes szolgáltatási kiadásából 11,3%-kal részesedett 2025 júliusában. 2024 júliusában ez az arány 6,65% volt - válaszolták lapunk kérdésére.

Az OTP Egészségpénztár válasza szerint folyamatosan nő az önsegélyező szolgáltatások kifizetésére igényelt és kiutalt összeg, azonban jelentős emelkedést tapasztaltak 2025 júliusában, tehát a korlátozás feloldását követően. 20%-kal magasabb összeg kiutalását kérték a pénztártagok e célból júliusban, mint az azt megelőző hónapban. Ez az összeg azonban a jelzáloghitel törlesztés mellett további önsegélyező szolgáltatások, pl. gyermeknevelési kiadások, vagy az otthoni gondozás fedezésére fordított összegeket is tartalmazza.

Az Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az elmúlt 3 évet nézve - mind az összes szolgáltatáshoz viszonyított részarányt, mind az egyes szolgáltatástípusok összegszerűségét vizsgálva – a legnagyobb mértékben a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésének, helyettesítésének, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatásának igénybevétele nőtt. A gyermek születéséhez kapcsolódóan igénybe vehető egyszeri, egyösszegű támogatás ugyancsak népszerű szolgáltatásnak számít. Marusinecz Tamás hozzátette:

A 2025. július 1-jétől hatályba lépő, az önsegélyező szolgáltatásokra fordítható egyenleg várakozási idejének – befizetéstől számított 180 nap – eltörlése minden bizonnyal még népszerűbbé teszi ezeket a szolgáltatásokat a pénztártagok körében.

Az Allianznál jelzálogalapú lakáshitel-törlesztési támogatás továbbra is egyértelműen népszerű a tagok körében. "Az erre a célra fordított összeg 2024-ben 27%-kal nőtt, az igénybe vevők körében pénztártagonként átlagosan évi 298 000 forint értékű támogatást fizettünk ki" - mondta el az ügyvezető igazgató.

Az Otthon Start csak növelheti a jelzáloghitel-törlesztésre fordított összegeket

Patika Egészségpénztár adatai szerint 2024-ben, éves szinten a szolgáltatást igénybe vevő tagok átlagosan évi 197 ezer forintot fordítottak törlesztésre a pénztári megtakarításuk terhére.  Az átlagos kifizetés több, mint 20 ezer forint (tag/hó).

Várakozásaink szerint az Otthon Start mindenképpen növelheti a pénztári szolgáltatás népszerűségét, amennyiben valóban az első lakáshoz jutást fogja támogatni a konstrukció és nem a befektetői lakásvásárlást. Feltételezésünk szerint a 3%-os hitelt igénybe vevők valószínűleg a pénztári befizetés után járó szja-visszatérítést is ki tudják használni, amennyiben az első lakást vásárlók főleg a még gyermekkel nem rendelkező fiatal házasok köréből kerülnek ki. Őket az egyéb családi adókedvezmények és szja-mentesség nem érinti

- világítottak rá.

A Generali Egészségpénztár adatai szerint 2024-ben a lakáscélú támogatásra igényelt átlagos kifizetés tagonként 240.000 Ft/év volt. Lapunk kérdésére azt válaszolták: "Mindenképpen a népszerűség növekedésére számítunk, általában is évről-évre növekvő a tendencia, ezt tovább erősíti a 180 nap eltörlése és várhatóan az új hitel konstrukció bevezetése is ebbe az irányba hat." Arra is felhívták a figyelmet, hogy az éves befizetéseket befolyásolja, hogy

a havonta igénybe vehető összeget a jogszabály maximálja (2025-ben max. 43.620Ft/hó, 2024-ben a limit 40.020Ft/hó volt).

Az Új Pillérnél 2024-ben a törlesztési szolgáltatást igénybe vevő tagok átlag 210 ezer forintot fordítottak erre a célra. A lakáshitelezés élénkülése mindenképp növeli a szolgáltatás kihasználását, különösen, hogy a 180 napos várakozási idő eltörlésével akár a hitelfelvétel pillanatától kihasználhatóvá válik a szolgáltatás akár azok számára is, akik a törlesztési támogatás kihasználása miatt lépnek be a pénztárba.

A szektor egyik legalacsonyabb működési költségével működő Új Pillérnél arra számítunk, hogy az otthonteremtési programok – illetve a lakáshitelezés bővülése – a pénztárba belépő új tagok számát is növelni fogják

- mondták az Otthon Start kapcsán lapunknak.

A Prémium Egészségpénztárnál is arra számítanak várhatóan tovább növekszik a jelzáloghitel-törlesztés népszerűsége, hiszen jelenleg is ez a legszélesebb körben igénybe vett önsegélyező szolgáltatásuk. "Tavaly az önsegélyező kifizetéseket igénylő tagok 54%-a kérte lakáshitelének utólagos elszámolását egészségpénztári egyenlege terhére, összesen több mint 596 millió forint értékben, átlagosan közel 260 ezer Ft összegben" - közölték a Pénzcentrummal.

Az OTP Egészségpénztár is úgy látja, hogy az önsegélyezési szolgáltatások népszerűsége folyamatosan növekszik. Egy tagra vetítve mostanra havi 35 ezer forintot használnak fel a tagok a pénztárnál jelzáloghitel törlesztésre. 

Iskolakezdésre is több pénzt költhetnek el idén a tagok

Az iskolakezdési támogatás népszerűsítésére szektorszinten és pénztári szinten is érdemes törekedni, hiszen támogatást jelenthet a pénzügyileg terheltebb iskolakezdési időszakban

- hangsúlyozta Marusinecz Tamás. Allianz Egészségpénztár ügyvezető igazgatójának elmondása szerint a pénztárnál jelenleg a tagok kisebb hányada él ezzel a lehetőséggel, egyelőre nem látnak lényeges elmozdulást sem az igénybe vevő tagok számában, sem az erre a célra kifizetett összeg nagyságában. Az igénybe vevők körében 2024-ben az átlagos ráfordítás éves összege meghaladta a 122 000 forintot - mondta el.

Az Új Pillér Egészségpénztár szerint a 180 napos szabály eltörlése vélhetően tovább fokozza a szolgáltatás népszerűségét. A lehetőséget kihasználók átlagosan közel 65 ezer forintot költöttek a szolgáltatásra. Az erre a célra összesen kifizetett összeg 53%-kal nőtt 2025 első félévében 2024 hasonló időszakához képest. A pénztár tagjainak visszajelzése alapján az új lehetőség, a digitális taneszközök elszámolhatósága várhatóan az év vége felé fogja növelni az iskolakezdési támogatásra érkező igényeket - nyilatkozták lapunknak.

A Patikapénztár szerint az iskolakezdési támogatás népszerűsége töretlen a tagok körében. A munkáltatók is szívesen adnak egészségpénztáron keresztül ilyen célra támogatás munkavállalóiknak célzott szolgáltatás formájában. Abban is egyetértenek más pénztárakkal, hogy a 180 napos türelmi idő eltörlésével is élénkült a szolgáltatás népszerűsége.

Szintén növeli a kifizetéseket a digitális taneszközök elszámolhatósága és az is, hogy az elszámolható számlák kiállítására vonatkozó időkorlátot eltörölték 

- mondták lapunk kérdésére, hozzátéve: a lehetőséget kihasználó pénztártagok átlag 115 ezer forintot költöttek erre a célra 2024-ben.

A Generali szerint is egyre több pénztártag veszi igénybe ezt a támogatást is, itt is jelentős segítség a 180 nap eltörlése, az elszámolható számlák időbeli korlátozásának megszüntetése és a digitális taneszköz elszámolhatóságának bevezetése. Az éves maximum kifizethető korlát 2024-ben: 266.800Ft volt, 2025-ben ez 290.800 Ft. 2024-ben az átlagos kifizetés beiskolázási támogatásra 127.711 Ft/fő/év volt a pénztár közlése szerint.

Az OTP Egészségpénztár adatai szerint a beiskolázási támogatás iránti érdeklődés évről évre nő: 2023-ban 33,8 millió, 2024-ben pedig 38,8 millió forintot költöttek a tagok erre a célra. A legnagyobb kiadások mindkét évben szeptemberre estek, azonban 2025-ben már júliusban megdőlt minden korábbi rekord: 5 950 104 forintot fordítottak beiskolázásra egyetlen hónap alatt, ami magasabb, mint bármelyik korábbi hónap, beleértve a szeptembereket is.

A kiadások növekedésének hátterében egy friss törvénymódosítás áll, amely megszüntette a nyári időkorlátot az elszámolható számlák esetében. Így már az év bármely szakaszában kiállított számlák elfogadhatók, ráadásul nem szükséges 180 napot várni az egészségpénztári számlára befizetés és a költések megkezdése között, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a családoknak. A beiskolázási támogatás éves összege gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet, amely 2025-ben 290 800 forint

- emelték ki lapunk kérdésére. Azt is hangsúlyozták, hogy a támogatás felhasználási köre is jelentősen kibővült, különösen a digitális eszközök terén. Mostantól laptopra, asztali számítógépre, monitorra, nyomtatóra és szkennerre is fordítható az egészségpénztári megtakarítás, bár az okostelefonokra továbbra sem vonatkozik a kedvezmény.

A Prémium Egészségpénztárnál is az egyik legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatások egyike a nevelési év kezdési támogatása. Az igénylések csaknem negyedét teszi ki, azonban mivel mindössze 290 800 Ft költség számolható el évente gyerekenként, így az önsegélyező szolgáltatásokat érintő kifizetések csupán 9-10 %-át teszi ki - mondták el lapunk kérdésére, az átlagos kifizetés pedig 111 ezer Ft volt. 

Időszerű lenne a 150 ezer forintos éves adó-visszatérítési limit emelése?

Az egészségpénztári témájú interjúink, körképeink során visszatérő kérdés, hogy a 20%-os adó-visszatérítés éves, 150 ezer forintos maximális összege egyre szűkösebb. Amióta ezt a korlátot meghatározták, sokat drágultak a gyógyszerek, magánegészségügyi szolgáltatások, de az elszámolható egyéb termékek és szolgáltatások is. Ha pedig valaki csak a jelzáloghitel-törlesztésre kihasználja a maximálisan befizethető összeget, éves szinten 523 440 forintot, akkor mindössze évi 226 560 forint további befizetéssel (és költéssel) már elérte az adó-visszatérítési korlátot.

A pénztárak is üdvösnek látnák a limit megemelését. A Generali Egészségpénztár válasza szerint az éves 150.000 Ft egy nagyon régen megállapított limit, azóta már átlagosan a bérek és azzal a fizetett szja mértéke is jelentősen megnőtt. Ez is indokolná az emelést. A Prémium Egészségpénztár is azt emelte ki: a 150 ezer forintos korlátot 2010-es évek közepén állapították meg, azóta nem változott, miközben az inflációt figyelembe véve ez az összeg most 260 ezer forintnak felel meg.

A Patika Egészségpénztár szerint több szempontból is lenne relevanciája a plafonösszeg emelésének. Lapunk kérdésére elmondták, hogy "a költségvetés nagyon érzékeny, de erre az egészségpénztári visszatérítés kisebb hatással van. Az egészség- és önsegélyező pénztári befizetés legnagyobb hányadban egyéni befizetés és a nettó bérből történik. A szektorba 2024. során beérkezett tagdíjak alapján összesen 17 milliárd forint adóvisszatérítés illette meg a tagokat, amit csökkenthet a családi adókedvezmény, az anyák vagy a 25 év alattiak szja-mentessége" - emelték ki. Hangsúlyozták továbbá, hogy:

a 150 ezer forintos plafonösszeg egyben kezeli az egészségpénztárakat és a nyugdíjpénztárakat, ami a törvény erejénél fogva érthető, ugyanakkor a két pénztár szerepe és azok költségvetési hatása nem összehasonlítható. Az is kérdés, hogy hányan vannak olyan pénztártagok, akik nyugdíjpénztárban és egészségpénztárban is rendelkeznek tagsággal, és most eldöntik, hova kérik az adóvisszatérítést, de a megfizetett adójuk alapján akár magasabb összegű visszatérítésre is jogosultak lennének.

Kitértek arra is, hogy az infláció jelentősen növelte a gyógyszerárakat és a magánegészségügyi szolgáltatások árát is. Az emelés mellett szóló érv lehet a bruttó átlagkeresetek növekedése is: csak az utóbbi 10 évben a 3-szorosára emelkedtek a bérek. "A fentieket mellett az szja-visszaigénylési korlát emelése mellett szólhat – a pénztári megtakarítások társadalmi szerepét és az innen kiáramló költések egészségügyi hasznosságát is feltételezve –, hogy az intézményi keretek között megvalósuló magánköltések sokkal racionálisabbak lehetnek, mint a zsebből költött lakossági kiadások. A visszaigényelhető adó összegének növelése minden bizonnyal növelné az egészségpénztári tagok számát és népszerűbbé tenné az öngondoskodást a lakosság körében" - nyilatkozták lapunknak.

Társadalmi szinten akkor hasznosulhatna hatványozottan a 150 ezer forintos jóváírási keret bővítése, ha ezzel párhuzamosan tágulna az egészségpénztárak szolgáltatási köre is. Fontos lenne a hatékony betegútszervezés, az edukáció, a prevenció előtérbe kerülése. A magyar lakosság egészségtudatossága alacsony szinten van. Az egészségmegőrzés – táplálkozás, mozgás szerepe – kevés hangsúlyt kap a családok mindennapjaiban, és szűrésekre is kevesen járnak

- tértek ki a válaszban, hozzátéve: "Ha ebben változást tudna hozni a 150 ezer forintos visszatérítési maximum növelése azáltal, hogy több pénz maradna az aktív korú lakosság zsebében egészségcélra, jó eséllyel legalább részben mérsékelhetők lennének az állami egészségügyi kiadások alacsony szintjéből eredő problémák."

Az Új Pillér Egészségpénztár szerint figyelembe véve a bérnövekedést és az egészségügyi kiadások emelkedését, lenne tere az önkéntes pénztári befizetések után járó adóvisszatérítési plafon növelésének is. 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt a KSH adatai szerint, ez 13,2%-os növekedés 2023-hoz képest. A bérek növekedése elméletileg emeli a költségvetés szja—bevételeit is, bár a várható növekedést csökkentik az új szja-kedvezmények - mondták el a kérdés kapcsán.

Várakozások szerint a 150 ezer forintos maximum emelése többeket terelne az egészségpénztárak felé, illetve növelné a jelenlegi tagok befizetési hajlandóságát is. Ha feltételezzük, hogy az egészségükre félretevők egészségesebben élnek, kevesebb napot töltenek betegállományban, gyakrabban mennek szűrővizsgálatokra, a visszaigénylési korlát emelkedése hosszú távon növelné a vállalatok termelékenységét, csökkentené az egészségügyi ellátórendszer terheit. Az önsegélyező szolgáltatásokon keresztül pedig növelheti a fogyasztást (lakáshitel-támogatás, tanévkezdési támogatás). Így az egészségpénztári befizetés kapcsán felmerülő szja-kiengedés máshol pozitívan hathat a költségvetésre

- nyilatkozták, hozzátéve, hogy "összességében az egyének szintjén valószínűleg jóval hangsúlyosabb előnyt hozhat a 150 ezer forintos adójóváírási maximum megemelése, mint amekkora kiesést okoz a költségvetésnek".

Az Új Pillér válaszában kitért rá, hogy a 2025-ös költségvetés éves szinten 4,9 ezer milliárd szja-bevétellel számol, amiből az egészségpénztári szektorba 19 milliárd forint körüli összeg – 0,38%, azaz még az 1%-os felajánlási szintet sem éri el – kerülhet vissza a hatályos adószabályok alapján (2024-ben az egészségpénztárakba 16,6 milliárd forint szja-jóváírás érkezett). Összehasonlításként felvetették, hogy az idén október elsejétől életbe lépő háromgyerekes anyák szja-mentességének a költségvetési hatása 200 milliárd forint jövőre, a 2022 óta hatályos 25 év alattiak mentességének költségvetési hatása 230 milliárd forint lesz 2026-ban az NGM számításai szerint. 

"A szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, amit néhány napja Nagy Márton felvetett, szintén évi 200 milliárd forint körüli állami bevételkiesést jelenthet. Ráadásul ez éppen a TB-alapokat érinti, vagyis az egészségügyre és a nyugdíjakra fordítható bevételeket csökkenti, még akkor is, ha a kiesést a bruttó átlagkeresetek emelkedése mérsékli. Ha a jogalkotó a jelenlegi 150 ezer forintos adóvisszatérítési összeget tegyük fel, 200 ezerre emeli, a mostani befizetési szokásokat feltételezve is csak 25 milliárd forint körüli szja-kiáramlást okozna a költségvetésnek, amiből viszont a családok éppen a nyugdíj és egészségcélú megtakarításukat bővítenék" - közölte lapunkkal az Új Pillér.